A Ligakupa negyeddöntőinek első meccseit a pályák alkalmatlansága miatt időben alaposan szétszórta az MLSZ, illetve amelyik találkozót lehetett, műfűre költöztette.
A szurkolók érdektelensége és értetlensége mellett összefüggéstelenül és hosszan csordogáló Ligakupa-sorozat hivatalos célja az MLSZ versenykiírása alapján:
A) A résztvevő csapatok részére országos jellegű, kuparendszerű versenysorozat biztosítása
B) A fiatal labdarúgók csapatba építésének elősegítése
C) A televízió nyilvánosságának bevonásával a labdarúgó sportág további népszerűsítése
A klubok ezzel a nyilvánosság előtt egyet is értenek, azonban nem egy, szinte töküres stadionban lejátszott meccs alatt lehetett hallani a morgolódást a vezetők irányából, hogy mekkora veszteség egy – igazából – edzőmeccsért fizetni a nyitva tartás költségeit, a jelentős villanyszámlát, a biztonsági embereket, illetve aggódni, hogy mennyivel romlik a pálya minősége. Még szerencse, hogy az egymással versengő sportcsatornák valamelyike (a Sport TV) vevő a dologra.
A Ligakupa nullával egyenlő presztízsét bizarr módon talán csak az „növeli”, hogy a bundaesetek felderítése során kiderült: az általános figyelmen kívül zajló meccseket előszeretettel próbálták meg befolyásolni.
Nagy nézettség, tét és presztízs: ez az Angol Ligakupa vagy Carling Cup
Tőlünk nyugatra a hasonló rendszerben zajló ligakupákban, ha a brutális bajnoki nézőszámokhoz képest kevesebben is, de rengetegen járnak ki a meccsekre, a csapatok iránti szeretet, illetve a fiatalok játékával kapcsolatos kíváncsiság miatt.
Az angol Ligakupában (Carling Cup) például a Manchester City-Liverpool elődöntőt (0-1) 36 ezren, a visszavágót (2-2) az Anfield Road-on 44 ezren nézték végig. Fontos megismételni, hogy elődöntő, a Liverpool-Cardiff finálét a Wembleyben (!) már február 26-án megrendezik. Ja, a győztes, ha máshogy nem sikerül, kvalifikálja magát az Európa Ligába.
Azaz az angoloknál például az élesedő bajnoki hajrá, a fontos és megterhelő nemzetközi kupameccsek, illetve a júniusi Eb miatt még tömörebb program miatt idejekorán be is fejezik a második számú nemzeti kupasorozatot.
Nálunk viszont a címvédő Paks ramaty állapotban lévő pályája miatt az utolsó negyeddöntő február 28-án lesz, a döntő pedig majd csak áprilisban – igaz, mi nem is vagyunk érintettek sem a kupaporondon, sem az Eb-n.
A Ligakupa első mérkőzésnapja 2011. augusztus 31-én volt, így kis híján bajnoki hosszúságúra nyújtják a sorozatot, márpedig az a szintén nem túl érdekfeszítő tévés szappanoperáknál is alapelv, hogy megfelelő ritmusban kell adagolni a néznivalót.
Az, pedig, hogy hol tudják, merik bevállalni ilyenkor is a Ligakupa-meccset, mutatja a pálya fejlettségét, ami persze egyenes arányban van az anyagiakkal. Illetve azzal is, hogy hol éri meg kinyitni a pénztárakat.
Ennek ebben a negyeddöntős körben egy csapat felel meg, a stabil pénzügyi helyzetben lévő, újoncként ősszel remeklő, és rendre tömött lelátók előtt játszó Diósgyőr.
gólszerzők: Tischler (64.), Könyves (67.) illetve Bori (4.), Litsingi (71.)
gólszerző: Tóth G. (75.)
A szurkolói oldalakon jönnek az ötletek, miként lehetne legalább egészségesebbé tenni a magyar foci gumicsontját, például azzal, hogy ha már a fiataloknak adnak lehetőséget, ezt akár szabályba is lehetne foglalni, azzal kiegészítve, hogy a légiósok ne lépjenek Ligakupa-meccsen pályára.
A fiatalokat be kell építeni a csapatba, főleg a téli átigazolási időszak alatt és után. A sima edzőmeccseken kívül sok szurkoló szívesen látna egy rövidre szűkített tornát csak télen, akár Ligakupa néven.
Bár, ami azt illeti, a csikócsapatok egymás elleni meccsei az edzők szemében aligha tudnak versenytársai lenni a külföldi csapatokkal játszott felkészülési mérkőzéseknek.
A Paks nyerte a tavalyi sorozatot, elnyerve a félig látszó összeget
Poldi bácsi, a nyugalmazott parkőr szállóigévé vált mondata az “Égig érő fű” című filmből kicsit elrugaszkodott a reális óhajtól, ha a magyar pályák kora tavaszi meccsre való alkalmassága a téma.
Az általában edzőtáborozással összekötött, így rentábilisabbá tett edzőmeccseket külhonban, jó minőségű pályákon játsszák. Idehaza pedig ezalatt szokás szerint azért imádkoznak a pályák állapotáért felelő illetékesek, hogy az időjárás is kedvezzen a tavaszi szezonkezdetnek.
Mert a gyep játékra alkalmasságáért sajnos (bár azért nagyon lassan, de javul a helyzet) főleg a meteorológiai helyzet felel, a nem kevésbe kerülő karbantartás, netán teljes felújítás, modernizálás számláját nem nagyon tudják állni.
Így amíg a pályák sérülésveszélyesek, használhatatlanok, vagy egy Ligakupa-meccs alatt azzá válhatnak, a csapatok és/vagy a szövetség pedig nem tudnak ezen változtatni, marad a hosszú és rágós gumicsont.
