A magyar labdarúgó-válogatott 0 : 0-s döntetlent játszott utolsó Európa-bajnoki selejtezőjén a Puskás Ferenc Stadionban.
A mieink ezzel 19 ponttal zárták a menetelést, ez most a biztos harmadik hely megszerzésére volt elegendő. A csalódást jelentő iksz után a válogatott tagjaival beszélgettünk.
DZSUDZSÁK BALÁZS jött ki elsőnek a mezőnyjátékosok közül a Puskás Ferenc Stadion öltözőjéből .
– Nem érezte a kulcscsonttörését?
– Hála Istennek, semmit sem éreztem, erre nem foghatok semmit. Természetesen a hosszas sérülés után nem játszottam életem formájában. Sajnáljuk, hogy nem sikerült nyerni, mindenesetre szeretném megköszönni a közönségnek, hogy az egész idényben – hiszen most lezárult egy sorozat – mellettünk állt, le a kalappal a nézők előtt. Egyszer ezt továbbjutással szeretnénk meghálálni.
– Mi kell ehhez?
– Az, hogy együtt maradjon ez a csapat, mindenki többet játsszon a klubcsapatában, és akkor sikeresek lehetünk a közelgő vb-selejtezőben. És persze az is kell, hogy egészségesek maradjunk, hiszen most hiányzott Gera Zoli, Rudolf Gergely, Szalai Ádám, s ez a magyar válogatott ma még nem olyan jó, hogy ennyi kulcsember hiányát átvészelje. Remélem, novemberben is lesz alkalmunk nemzetek közötti meccset játszani, mert nekünk erre szükségünk van, lévén, hogy az Eb-n nem leszünk ott. S így a jövő nyár teljesen kiesik. Meg kell ragadni minden lehetőséget az összekovácsolódásra.
– Nem volt fájó a közönség füttyszava a hajrában?
– Nem, hát valamilyen formában érthető volt, nem hiszem, hogy ez olyasmi lett volna, amit nekünk most kommentálnunk kellene. Ismétlem, köszönjük az egész éves biztatást, mind idegenben, mind hazai pályán. Remélem, nem okoztunk ma nekik olyan csalódást, amely eltántorítaná őket a csapattól.
SZABICS IMRE, a Graz centere igazságos eredményről beszélt.
– Úgy gondolom, igazságos döntetlen született, az első félidőben nekünk voltak nagyobb lehetőségeink, a másodikban pedig a finneknek. Roppant nehéz és sok tekintetben sikeres selejtezősorozaton vagyunk túl.
– Ez a mostani döntetlen nem vet árnyékot a sorozat egészére?
– Én úgy gondolom, hogy abszolúte nem. Természetesen szerettük volna megnyerni ezt a mai meccset, és egy csattanóval befejezni ezt a selejtezőt – nem sikerült. Úgy gondolom, hogy egy nagyon sokat fejlődött finn csapat ikszelt ma este a Puskás Ferenc Stadionban. Ismétlem, az eredmény igazságos, és ha objektíven megnézzük, mi is történt a mérkőzésen, akkor a finnek megérdemlik az egyik pontot.
– Mit csinálnának másképp, ha most kezdődnének az Eb-selejtezők?
– Úgy gondolom, senki sem várt tőlünk tizenkilenc pontot. Nagyon büszkék lehetünk erre, ezt az utat kell tovább járnunk, és az elért eredményeinkre kell építkezni. Nem hiszem, hogy bármit is másképp kellene csinálni.
KIRÁLY GÁBOR három hatalmas bravúrt is bemutatott, s ezen a meccsen a magyar csapat kiemelkedő játékosának bizonyult.
– Mi volt a baj?
– Nem tudtunk annyi gólhelyzetet kialakítani, mint az utóbbi mérkőzéseken, s ami volt, azt sem tudtuk kihasználni. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy az egész sorozatra büszkék lehetünk, amely jó kiindulópont lehet a vb-selejtezőkhöz.
– A közönségnek mintha nem tetszett volna a mai játék.
– Természetesen a lelátón is az indulatok uralkodnak, nemcsak a pályán, de én mindig azt mondom, hogy a nehéz szituációkban kell a segítség. Sokszor átlendített bennünket a holtponton a közönség ebben a sorozatban, ma nem… A közönségnek természetesen joga van ahhoz, hogy többet várjon a csapattól, hogy ne tessen a játékunk. Igazából mindenki csak a saját érzelmeinek parancsolhat, nem mondhatod azt a nézőnek, hogy ne fütyüljön. Tovább kell lépnünk – ennyi.
KOMAN VLADIMIR picit feldúltnak tűnt.
– Hát ma nem ment annyira a rövidpasszos játék…
– Megpróbáltuk a finn védelem mögé ívelni a labdákat, ez nem nagyon sikerült, a második félidő első húsz percét még egyszer megnyomtuk, de aztán a hajrára elfáradtunk. Úgy érzem, hogyha a helyzeteinket berúgjuk, megnyertük volna a találkozót. De nem szabad hátrafelé nézni.
– Nem volt gond a motivációval?
– Nem, nem voltak motivációs problémák, úgy mentünk ki a pályára, hogy meg kell nyerni a mérkőzést. Sajnos, ez nem sikerült.
– A közönség füttye rosszul esett?
– Igen, rosszul esett, nem tagadom. Már csak azért is, mert szerintem nem érdemeltük meg, és a bekiabálást sem, azt, hogy ébresztő. De nem tud mit csinálni az ember, ezt le kell nyelnünk. Azért is fájt, mert a selejtezők során mindig segítettek minket.
