30 évesen élet-halál közt lebegett, most világrekorder ultratriatlonista

Bernhard Nussnak 40 éves koráig semmi köze sem volt a sporthoz. Amikor megérintette a halál, életmódot váltott, ultratriatlonista lett, és csak 2019-ben 66 Ironman-versenyt teljesített.

30 éves korában, 1991 egyik napján Nuss meglátogatta a szüleit Altbessingenben. Nem volt teljesen egészséges, de diagnosztizált gyomorfekélyéről nem vett tudomást. Egy tüsszentés azonban minden megváltoztatott, a nyomás miatt a gyomra fő artériája elrepedt, ő pedig eszméletlenül rogyott össze.

A mentőknek akár fél óra is lehet az út a kis településre, de Nussnak szerencséje volt, egy mentőautó éppen a szomszéd faluban volt, így az orvos öt perccel később a helyszínen volt.

Három hónapig feküdt a würzburgi kórházban, ahol háromszor is megoperálták és a gyomra kétharmada mellett a patkóbelét és az epehólyagját is eltávolították. De túlélte, és a tragédia rádöbbentette, életmódváltásra van szüksége. Abban az időben biztosítási ügynökként dolgozott, dohányzott, sok kávét ivott.

Nuss munkahelyet váltott, csavargyártással kezdett el foglalkozni, de hamarosan a kiégés, a depresszió és a feszültség jelei mutatkoztak rajta. Felesége, Inge látta, hogy valamit tenni kell, így kicsiben gondolkodva bringázni hívta.

Férjének még kerékpárja sem volt, a fiáét kérte kölcsön, és egy óra tekerés után belényilalt a felismerés: erre vágyott, megtalálta a szenvedélyé.

Másnap jelentkezett egy kerékpáros klubba, majd legyőzve a kezdeti nehézségeket, hamarosan 100 kilométert is tudott tekerni egyvégtében.

Elképesztő volt. Ha valaki egy hónappal korábban ezt mondta volna nekem, őrültnek nyilváníttattam volna

– mesélte a Zeitnek.

A kerékpározás mellé jött még az úszás, aztán a futás. Csatlakozott egy olyan csoporthoz, amely három hónap alatt felkészítette a kiválasztott résztvevőket a 42 km-es távra, és 42 évesen teljesítette a nürnbergi maratont.

Ott hagyta a munkáját és 2006-ban megalapította a Never Walk Alone-klubot, amelyben magánszemélyeket készít fel a versenyekre.

Közben ő maga feszegette a határait, az első két hosszú távú triatlonversenye kudarcba fulladt. A bajorországi Challenge Rothnál versenyen törött üvegbe lépett, és ugyan félig elvágott lábujjal, véres cipőben még futott 15 km-t, de végül fel kellett adnia a versenyt. Kicsit később Regensburgban edzéshiánnyal is elindult, és miután majdnem hőgutát kapott, ott is feladta.

2015-ben Lensahnban kerékpáros edzés közben bukott, eltört a kulcscsontja és több bordája. De nem ez volt az egyetlen ilyen balesete, a harmadik bukása óta csavarokkal és fémlemezekkel sikerült összerakni a csontjait. Viccesen azt is mondhatná, vasakarat mellett fémteste is van már.

2018 folyamán hozott egy döntést: egy év alatt 66 Ironman-távot teljesít. Nem feltétlenül versenykörülmények között, volt ebben edzőtermi/uszodai alkalom is.

És sikerrel járt: 2019-ben új világcsúcsot ért el ezzel, a 66 alkalom során összesen 250 kilométert úszott, 11 880 kilométert kerékpározott és 2785 kilométert futott – csak tavaly.

Kiemelt fotó: twitter/bernhard_nuss