Nikolas Hill, a kandidáló bizottság ügyvezető elnöke elmondta: ők más eredményben bíztak, de el kell fogadniuk a végeredményt. A közel 650 ezer választó 51,6 százaléka az olimpia ellen, 48,4 százaléka pedig mellette voksolt. A vitorlásversenyek helyszínéül kiszemelt Kielben ugyan többségben voltak az igenek (65,6 százalék), ez azonban nem volt mérvadó.
Nem lesz új párbeszéd, vagy újragondolása a rendezésnek
– tette hozzá Hill.
Hangsúlyozta: a hamburgi népszavazást olyan témák árnyékolták be, mint például a németországi migránsok ügye, a Német Labdarúgó Szövetség korrupciós botránya, terrortámadások és -fenyegetettségek, doppingbotrányok, s az ellenzők kiemelték a magas rendezési költségeket is. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.
Ez már a második olyan népszavazás volt Németországban, ahol nemet mondtak ötkarikás rendezésre: 2013-ban a müncheniek nem támogatták, hogy a bajor város 2022-ben téli olimpiára jelentkezzen. Az ország legutóbb 1972-ben volt olimpiai házigazda, München akkor nyári ötkarikás játékoknak adott otthont.
Alfons Hörmann, a Német Olimpiai Sportágak Szövetségének (DOSB) elnöke úgy fogalmazott:
A jelek szerint az olimpia és Németország most nem jár együtt, és el kell fogadni a szavazók döntését.
Olaf Scholz hamburgi polgármester hivatalosan is elismerte, hogy többen szavaztak a rendezés ellen, mint mellette, és nagy csalódásként értékelte a végeredményt.
A népszavazás csalódás lehet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára is, hiszen – miután a 2022-es téli olimpia iránt érdeklődő hat város közül négy visszalépett – meghirdette a “gazdaságos olimpia” elvét, azaz az eddigieknél jóval kevesebb pénzből is meg lehetne rendezni a játékokat.
A NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.
