Két egyéni bronz. Ez volt a mérleg az utolsó előtti napig a magyar csapat szemszögéből a MOL Vívó-világbajnokságon. Sok is, kevés is, a magunk fajta telhetetlenek számára.
Szilágyi Áron és Szász Emese éremszerzése mellett szombaton sokan bosszankodtak, elvégre 44-40-ről bukta el a négy közé jutásért vívott meccset Szilágyi a románokkal szemben a kardozók csapatversenyében, ez pedig igazi hidegzuhany volt a magyar küldöttség számára (a csapat végül 7. lett).
De a párbajtőrözők sokszor megmentették már a magyarok becsületét (ha azt egyáltalán menteni kellene), és most is így történt. Bár a lányok hamar kikaptak és végül csak kilencedikek lettek, a férfiak nagyszerű, már-már hősies körülmények között jutottak a döntőbe.
A döntő előtt
Előbb Ausztrália és Kazahsztán könnyed legyőzése, majd Venezuela és Lengyelország parádés, izzasztó, katartikus megverése jött. Boczkó Gábor, aki egyéniben kikapott a világranglistát vezető Gascon Limardótól, visszavágott a venezuelainak (aki mellékesen ezüstérmes lett Budapesten), majd úgy küzdött a lengyelek ellen, hogy a párharc elején beszakadt a combizma.
A magyar férfi-párbajtőrcsapat – a képre kattintva galéria nyílik
Fotó: MTI
De megérte, a hallatlanul lelkes közönség belehajszolta a mieinket a győzelembe. S hogy miért igazi bravúr a döntőbe jutás? Mert a másik ágon kiesett a világranglista vezetője, az Európa-bajnok Svájc (mi a harmadik helyen álltunk a vb előtt), a második Egyesült Államok és Franciaország is, a világbajnoki címvédő.
Jellemző, hogy a gallok ukránokkal szembeni elődöntős vereségére még a hivatalos sajtóosztály sem számított (senki sem), először azt a hírt adta ki, hogy a mieink a franciákkal döntőznek vasárnap este.
A magyar csapat a tavalyi vb-n bronzérmet szerzett, így az előrelépés már garantált volt az ezüsttel is. De a fiúk ezzel nem elégedtek meg.
A döntő
A Csillagok háborúja klasszikus zenéjére vonult be a finálé első meccsének résztvevője, Rédli András és Bogdan Nikishin. 1 perc 5 másodperc után a játékvezető passzív vívás miatt máris a következő párost szólította.
Boczkó Gábor, aki sérülése ellenére a döntőben is vállalta a részvételt, Vitalij Medvedievvel vívott, és 3-1-es előnnyel adta át a pástot Imre Gézának és Anattolij Hereynek. Több együttes találat is volt a párharc során, de Imre -1-gyel zárta a szakaszt, így is vezettünk 9-8-ra az első kör után.
Rédli szurkol a többieknek – a képre kattintva galéria nyílik
Fotó: MTI
Rédli és Medvediev találkozóján összesen négy tus esett, 11-10-zel lépett ismét a pástra Imre Géza, ezúttal Nikishin ellen. Tartotta az állást a 39 éves magyar klasszis, majd miután Boczkó passzív vívás miatt nagyon hamar letudta Hereyt, jött ismét az atlantai olimpia egyéni bronzérmese.
Parádés sorozat következett, ugyanis Medvediev ellen 12-8-as részeredményt produkált Imre Géza, így négy találattal vezetett a magyar csapat két asszóval a vége előtt. Rédli András 0-ra hozta a Herey elleni meccsét, a végén Boczkó Gáboron volt a sor, hogy behozza a célba a magyar együttest. Ez minden rutinjának hála sikerült, így a magyar párbajtőrcsapat 2001 után (amikor a franciaországi Nimes-ben lett aranyérmes) világbajnoki címet szerzett.
A reakciók
Először egy statisztikai adat: 36, 39, 30, 26 (Boczkó, Imre, Rédli, Szényi) – ez a magyar együttes életkorát jelző számsor. Imre Géza, a magyar vívósport újkori történetének egyik legszimpatikusabb alakja már 1998-ban, a kettővel ezelőtti világbajnoki aranyéremnél is a csapat tagja volt (akkor Svájcban győztünk), Boczkó Gábor 7-szer nyert Európa-bajnoki címet, most végre megvan a világbajnoki arany is.
Már szólt a magyar himnusz, amikor az Ezredes, azaz Rédli András két ütemmel a szöveg kezdete előtt nagy levegőt vett (Imre Géza már ekkor is pityergett), majd hangosan énekelte a szöveget, így tett Boczek is. Hogy mit fejezhet ez ki? Azt, hogy nagyon várta már ezt a pillanatot, azt, hogy a magyar csapat álljon a dobogó tetején. Ugyanis ez a válogatott már nagyon megérdemelte az aranyat.
Boczkó Gábor örül a sikernek – a képre kattintva galéria nyílik
Fotó: MTI
„Ez a csapat 5 Európa-bajnoki és 5 vb-érmet szerzett már, ezt senki nem tudja elmondani magáról. Mindig is világszínvonalon vívtak a fiúk. De egy aranyérmet megszerezni nagyon nehéz, mindennek stimmelni kell, még egy sérülésnek is. Gratulálok a srácoknak, nagyon magas színvonalon teljesítettek” – mondta a döntő után Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány, aki a sajtótájékoztatón viccelődve tette hozzá, hogy a srácok csak a döntő közepén (vagy végén?) „voltak szívesek tájékoztatni őt” a taktikáról.
„András passzivál, Géza hozza a tusokat, Boczek befejezi a meccset, Péter meg kiválóan vezeti a jegyzőkönyvet” – így Udvarhelyi.
Szóval a lényeg, hogy Boczkó Gábor és Imre Géza a finálé előtt megbeszélte, utóbbinak kell felvállalnia a rohanást Medvediev ellen Boczkó sérülése miatt, be kell őt darálnia és minél közelebb hozni a 45-höz a meccs hajrájában. Ez sikerült is, köszönhetően Imre páratlan technikai repertoárjának.
„Nehéz felfogni, hogy világbajnok vagyok. Fantasztikus nap volt, fantasztikus közönséggel. Az igazság az, hogy ebbe a csapatba bele kell érni. Remélem, el tudom majd sajátítani azt a harcmodort, ami ezeket a fickókat jellemzi” – mondta az eredményhirdetés után Szényi Péter, aki az ausztrálok elleni meccsen kívül nem vívott a nap során.
„Boldog és büszke vagyok a világbajnoki címre, ami azt kell mondjam, teljesen megérdemelt. Nagyon egységesen vívott a társaság, és Boczek sérülése után kicsit jobban össze is kovácsolódtunk. Joggal nyertük meg az aranyérmet” – mondta valóban büszkén Rédli András, aki az arany megszerzése után egy magyar zászlóval sétálgatott mindenfelé a Syma-csarnokban, nagyon jól tette.
A magyar aranyérmesek – a képre kattintva galéria nyílik
Fotó: MTI
„Egy sportoló életében az egyik legszebb dolog, ha hazai pályán lehet világbajnok. Remélem, nem kell ilyen sokat várni egy újabb hazai vb-re, kint voltam az 1991-esen is. A szerencse is közrejátszott a sikerünkben, de azért próbáltam jól is vívni. Szerencsére bejött. A hazai közönség semmivel sem pótolható, ezt is láthattuk ma” – köszönte meg a drukkerek biztatását Imre Géza.
„Már nagyon hiányzott a vitrinből ez az arany. Én vagyok a fejezőember, az a dolgom, hogy bevigyem a hajót a célba. 2007 óta mindig dobogó voltam Eb-n vagy vb-n a csapattal, most végre összejött az arany. Gratulálok a csapatnak, hogy el tudta viselni a nyomást. Minden klappolt” – véli Boczkó Gábor, akinek sérülését úgy tudta kezelni az orvosi stáb az elődöntő és a döntő között, hogy azt nem lehetett érezni a döntő alatt.
A magyar válogatott világbajnoki győzelmével a világranglista élére ugrott. Mellékesen.
