A magyarok eddig összesen 43 érmet, 9 aranyat, 20 ezüstöt és 14 bronzot szereztek a fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságokon. A legsikeresebb az 1983-as budapesti Eb volt: a Budapest Sportcsarnokban négyen állhattak dobogóra (1-1-2). A legutóbbi négy tető alatti Eb-n viszont nem sikerült érmet szerezni.
Az első érmet, rögtön aranyat, a magasugró Major István nyerte Szófiában 1971-ben. Címét Grenoble-ban és Rotterdamban is megvédte, Göteborgban második lett, így három arany- és egy ezüstéremmel a fedett Eb-k egyik legsikeresebb magyar versenyzője. A legtöbb érmet (hatot) a távolugró Szalma László gyűjtötte be, kétszer nyert, háromszor második, egyszer harmadik volt. A hármasugró Bakosi Béla (4 érem) Sindelfingenben győzött, háromszor bronzérmet szerzett.
A nők közül a magasugró Mátay Andrea a legeredményesebb, egy-egy arannyal és ezüsttel.
Legutóbb 11 éve született magyar érem fedettpályás Eb-n, akkor a magasugró Győrffy Dóra második lett Bécsben. Ezúttal Baji Balázsban van a Magyar Atlétikai Szövetség bizodalma, akitől érmet remélnek a göteborgi seregszemlén. Az utánpótlás Eb-n második Baji 60 m gáton 7.57 mp-es idejével a negyedik helyen áll az európai ranglistán, de nemcsak időeredménye, hanem stabil teljesítménye jogosít fel dobogós reményekre
Spiriev Attila szakmai igazgató szerint egyébként reálisan két magyar döntősre van esély.
Az Eb csütörtökön a férfi súlylökés selejtezőjével kezdődik, itt nem lesz magyar, mivel Kürthy Lajos sérülés miatt lemondta a részvételt. A 60 m gátasok pénteken 10.30 órakor rajtolnak először, a döntőt aznap 19.45 órakor rendezik.
| A fedett Eb-k magyar érmesei |
| Szófia (1971): 1. Major István (magas) Grenoble (1972): 1. Major Rotterdam (1973): 1. Major Göteborg (1974): 2. Zsinka András (800 m), 2. Major Katowice (1975): 2. Kelemen Endre (magas) San Sebastian (1977): 2. Szabó Ildikó (távol), 3. Szalma László (távol), 3. Zemen János (1500 m), 3. Sámuel Edit (magas) Milánó (1978): 1. Szalma, 2. Szabó I. Bécs (1979): 1. Mátay Andrea (magas), 3. Paróczai András (800 m) Sindelfingen (1980): 1. Bakosi Béla (hármas), 2. Paróczai, 2. Mátay Grenoble (1981): 2. Paróczai Milánó (1982): 2. Nagy István (200 m), 2. Újhelyi Sándor (400 m), 3. Sterk Katalin (magas) Budapest (1983): 1. Szalma, 2. Pálóczi Gyula (távol), 3. Nagy I., 3. Bakosi Göteborg (1984): 2. Bakos György (60 m gát), 3. Bakosi Athén (1985): 1. Bakos, 1. Pálóczi, 2. Szalma Madrid (1986): 2. Szalma, 3. Bakosi Budapest (1988): 2. Szalma, 2. Bakosi, 3. Urbanik Sándor (5 km gyaloglás) Glasgow (1990): 3. Forgács Judit (400 m) Genova (1992): 2. Bagyula István (rúd) Párizs (1994): 2. Ináncsi Rita (ötpróba) Valencia (1998): 2. Szabó Dezső (hétpróba), 3. Varga Judit (800 m) Gent (2000): 3. Korányi Balázs (800 m), 3. 4×400-as váltó (Nyilasi, Kilvinger, Dombi, Bédi) Bécs (2002): 2. Győrffy Dóra (magas) |
