A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke szerdai közleményében a vb döntésének előzményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy a szokásoknak megfelelően a NOB programbizottsága értékelte az egyes sportok szereplését, s ez alapján az ötkarikás programból három sportágat javasolt esetleges kihagyásra. Ez a három a birkózás, az öttusa és a gyeplabda volt.
Ezek után a vb titkos szavazással a birkózás felfüggesztése mellett döntött, így most a sportág helye megüresedik. Erre a helyre hét új sportág – a vusu sportos változata, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball -, továbbá a birkózás pályázik.
Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy a pályázók a soron következő – májusi, szentpétervári – vb-ülésen bemutatkozó előadást tartanak a bizottság előtt, ez alapján a tagok – ahogyan fogalmazott: – “kiválasztják azokat a sportokat, amelyek közül egyet a NOB közgyűlés a szeptemberi ülésén be-, vagy akár visszaszavaz az olimpiai programba”.
“Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a birkózósport nem került végleges törlésre a 2020. évi olimpiai játékokról, egyelőre csupán érvelnie kell, sportnyelven szólva, meg kell küzdenie a programban maradásért” – fogalmazott Schmitt Pál.
Kiemelte, hogy a sportágakkal szembeni elvárások között hangsúlyosan szerepel “a sport népszerűsége és elterjedésének mértéke a világon, az egyenlő versenyzési lehetőség nők és férfiak számára, a doppingellenes közös küzdelemben való részvétel, a mindenki számára világosan érthető szabályrendszer és bíráskodás, illetve a televíziós közvetíthetőség és nézettség”.
A MOB-ot korábban 21 évig irányító sportvezető emlékeztetett rá: előfordult már több más magyar sikersportággal, hogy hasonlóan nehéz helyzetbe került, korábban az öttusa, a vívás, a vízilabda és a kajak-kenu olimpián maradása is megkérdőjeleződött, ám ezek a sportok sikeresen változtatták meg szabályaikat, jól alkalmazkodtak az elvárásokhoz.
“Őszintén remélem, hogy a birkózósport, amely nem csak ősi sport, hanem a fiatalság nevelésének egyik fontos eszköze, sikeresen vívja meg ezt a harcát, amelyhez magam is, mint a NOB tagja, minden segítséget meg kívánok adni” – írta Schmitt Pál volt köztársasági elnök.
A magyar visszhangokról ITT, ITT és ITT, a nemzetköziekről pedig ITT olvashatsz bővebben.
Oroszországban is felháborodást keltett a NOB döntése, ami érthető is, hiszen a volt szovjet utódállamok kiválóan teljesítenek ebben a sportágban.
Alekszandr Karelin, többszörös olimpiai és világbajnok orosz birkózó hazája elleni lépésnek tartja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának keddi döntését.
“Nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve, de nyilvánvaló a NOB döntésének háttere. A szovjet és orosz birkózók az olimpiákon 77 aranyérmet szereztek. Érthető, hogy ez sokaknak nem tetszett” – mondta a Vesz szport nevű orosz hírügynökségnek a háromszoros olimpiai bajnok és kilencszeres világbajnok orosz birkózó.
Karelin szerint az orosz sportolók dominanciája és a nemzetközi birkózó szövetség, a FILA álláspontja együtt befolyásolták ezt az olimpiai felépítményt szétromboló döntést.
Georgij Brjuszov, az Orosz Birkózó Szövetség alelnöke azt hangoztatta, hogy Oroszország számára ez nemcsak egy sportág, hanem történelem, és örökség.
Dmitrij Mindiasvili, a grúz származású neves szakember, egykori birkózóbajnok a Szportekszpressz című újság internetes oldalán hevesen reagált. Az idős szakember abszurdnak nevezte a döntést és úgy fogalmazott: “akkor vegyük le a napot is az égboltról!” Szerinte a birkózás kizárását követően az olimpiai játékokat is meg lehetne szüntetni.
A Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági lapnak a NOB-hoz közeli, név nélkül nyilatkozó forrásai azt állították, hogy a NOB döntése mögött egyrészt a FILA elnökének, Rafael Martinettinek a politikája, másrészt Mihail Mamiasvili, az Orosz Birkózó Szövetség elnökének viselkedése állhat.
Tavaly Londonban az orosz birkózók 11 érmet szereztek.
