Szalayék nyakig vízben ünnepeltek

Szalay Balázs és Bunkoczi László a reggeli rajt elõtt nem gondolta volna, hogy így ér véget a nap, titokban persze bíztak benne, hogy ha valaki hibázik, akkor bejöhetnek a legjobb ötbe, ugyanis eredetileg ez volt a célkitûzés.

Majkopban, a táborban állították fel a rendezõk a céldobogót, azon gurultak át egymás után azok a szerencsések, akik „túlélték” az elmúlt öt, rettenetesen nehéz versenynapot. A szakasz céljában fehér sállal köszöntötték az Opel Dakar Team párosát a helyi asszonykórus tagjai, ezen kívül kaptak egy malomkerék nagyságú kalácsot, a célban pedig érmet és a második helyezettnek járó trófeát.

No és persze pezsgõt. De nemcsak abban fürödtek. Miután lehajtott a céldobogóról, Szalay felmászott az Opel Antara tetejére és fejest ugrott a tábor közepén felállított medencébe. Elõször Bunkoczi László követte – õ is versenyzõoverallostól, ahogy volt, azután pedig a csapat összes többi tagja. Mondani sem kell, a táborban nagy tetszést aratott a magyar virtus.

„Az elsõ dolgunk volt, hogy megköszönjük a fiúknak a sok munkát – nélkülük nem lehetnénk itt és nem értük volna el ezt a remek eredményt. Mert mi nem elvesztettük az elsõ helyet, hanem kiharcoltuk a másodikat – és ez nagy különbség” – mondta csuromvizesen Bunkoczi László.

Szalay ehhez csak annyit tett hozzá: „A megfontoltság és a jó navigáció volt a siker kulcsa ezen a versenyen, amelynek legemlékezetesebb pillanata kétségtelenül a délutáni befutó volt. Hihetetlen, hogy nyertünk egy szakaszt és az is, hogy másodikak lettünk a végén” – mondta Szalay, akinek ez a mostani az egyik legnagyobb nemzetközi sikere: 2002-ben megnyerte a Fáraó-ralit, most pedig másodikként végzett a Selyemút-ralin.

„Ez a frissebb, nyilván ezért most úgy érzem, ez a kedvesebb. Nagyon nehéz verseny volt, meg kellett küzdeni minden egyes kilométeren, ezért is örülünk nagyon, hogy a vége ennyire jól alakult számunkra” – mondta Szalay.

Kövess minket a Facebookon is!