Kipattant Szellő jobbja

Persze győzelem és győzelem között van különbség, nem is kicsi. A félnehézsúlyú Szellő Imre, a kecskemétiek friss Eb-bronzérmese például másfél perc alatt fejezte be szlovák Dominik Kalavsky elleni meccsét. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy kipattanjon a világszerte rettegett jobb…

Kalavsky megtántorodott, egy darabig ingadozott a semleges sarokban, miközben Dorkó Péter mérkőzésvezető alapfokú matekórát tartott neki, majd – a komolyabb baj elkerülése érdekében – beszüntette az egyoldalú küzdelmet.

„Két balegyenessel készítettem elő, aztán elengedtem egy hajlított karú jobbost, ami végül egyenessé alakult. Nagyon pontosra sikerült” – értékelt az elmúlt idényt a memphisi WSB-klub színeiben végigküzdő, de alapvetően Konkoly Istvány-tanítvány magyar fiú.

Szellő különben nem elégedett a formájával, ami a látottak fényében meglepő: „Az edzőtáborban mindenki – Kovács László szövetségi kapitány, Szántó Imre mesteredző – azt mondja, nagyon jól mozgok, de szerintem még nem érzem a bunyót. Persze van még egy hónap a bakui világbajnokság kezdetéig, majd Azerbajdzsában kell elégedettnek lenni magammal” – tette hozzá a talán legnagyobb ütőerejű magyar ökölvívó.

Ha már az elégedettségnél tartunk, tavalyi Európa-bajnokunk, a 69 kilós Bacskai Balázs sem volt elragadtatva saját produkciójától a cseh Robert Bilik ellen, habár egyhangú pontozásos győzelmét nem fenyegette veszély.

„Életemben nem bokszoltam még ekkora hőségben” – pihegett a csuromvizes Bendzsi, miközben a több ezres közönség soraiból azért sokan bravóztak produkciója láttán.

A könnyűsúlyú Török János és a 64 kilós Görbics Gábor 3:2-re győzött, külföldön nem biztos, hogy ugyanez az eredmény, Görbics ellenfele, a szerb Ljubomir Marjanovics és edzője – főleg utóbbi – balhézott is egy sort.

Az ezúttal 56 kilóban induló Kalucza Norbert és a 60 kilós Varga Miklós simán nyert, utóbbi egyenesen sziporkázott. „Jó volt nézni, ahogy bokszol” – csettintett Szántó Imre, és Kovács kapitány egyetértően bólintott kollégája szavaira.

Egyetlen csütörtöki vereségünk a nehézsúlyú Darmos József nevéhez fűződik: a hivatalosan a Vasashoz tartozó, de már Kecskeméten készülő Eb-bronzérmesünk korán megsérült, az első két menetet el is vesztette, a késői hajrá nem segített rajta.