Az első, fordulatokban és gólokban gazdag összecsapást a Chicago nyerte 6-5-re. A mostani felvonásra csak a Philadelphia változtatott, a fiatal van Riemsdyk helyett a kemény Carcillo kapott lehetőséget.
Ennek tükrében nem volt meglepő, hogy az első harmad főleg a brutális ütközésekről, a fizikai játékról szólt. A hazaiak enyhe mezőnyfölényben voltak, de a nyitó húsz percben nem tudtak betalálni az első meccsen a csere sorsára jutó Leightonnak.
A második harmad már sokkal tetszetősebb játékot hozott, sok volt a gólhelyzet, és a szünet előtt 26 másodperc alatt két gólt is ütöttek a hazaiak. Előbb a harmadik idényben három különböző csapattal finalista Hossa használta ki, hogy egy hátvéd nem tudott felszabadítani, majd Eager takarásból leadott lövése kötött ki a bal felső sarokban. Utóbbi játékosnak ez volt az első találata a playoff-ban.
A folytatásban emberelőnyben szépített a Philly, Gagne kapáskísérletét nem védhette Niemi, a pakk “felugrott” a léc alá. Lendületben maradtak a vendégek, ám a többi próbálkozásuk nem járt sikerrel, pedig rengeteg lövést zúdítottak kapura.
Az utoljára 1961-ben bajnok Chicagót két győzelem választja el a Stanley Kupa megnyerésétől, bár most Philadelphiába utaznak a felek.
Stanley Kupa-döntő, 2. mérkőzés:
Chicago Blackhawks-Philadelphia Flyers 2-1 (0-0, 2-0, 0-1)
