Poszt ITT
A young boy poses for a portrait amidst forest deep in snow. Lithuania, January 2018.

Gyarmati Andrea: Spenót nélkül állt színpadra a kisdiák, intőt kapott

Gyarmati Andrea
Gyarmati Andrea

Úszó-dokinéni. 2018. 04. 28. 10:00

Pedig csillagos ötös járt volna neki.

A gyerekek kicsik ugyan, de egyáltalán nem buták, miképpen ezt a következő  sztori is illusztrálja.

Gáborka harmadikos-negyedikes lehetett. Nagyon jó fej, okos vicces, igazi egyéniség. Van, aki már egészen kicsi korában az. Mindig elcsodálkozom, ha azt mondják, minden gyerek egyforma, különösen újszülött korban. Valójában bizonyos gyerekeken már újszülött- vagy csecsemőkorban is észlelhetjük későbbi jellegzetességeik csíráit. Van, aki bohóc már apró korában, van, aki igen komolyka, van, akiről látod, ez amolyan talpraesett „mindent megoldok” típus lesz, és van, aki soha, semmit nem szív mellre, mindenre van egy vidám ötlete, mindennek rögtön látja a fonákját is.

Tudom, nem szép dolog, de nekem mindig vannak kedvenceim. Olyanok, akik valamiért közel állnak a szívemhez. Nos, Gábor közéjük tartozott; és persze tartozik ma is, habár rég „kinőtt” engem… 83-ban született, vagyis ma már 35 éves, hozzám meg 18 éves korukig járnak a gyerekek.

Történetünk idején viszont még messze voltunk attól, hogy más, felnőtt orvost kelljen választania.

Február tájékán jártunk, kitör a farsangi láz, ilyen kor bölcsődében, óvodában, iskolában évről évre ki kell találni és el kell készíteni a gyerek aktuális, vágyott jelmezét. Téma ez a rendelőben is, ahol sok minden szóba kerül, ami fontos egy-egy betegemnek.

A divattól függően rengeteg Amerika Kapitány, Darth Vader, Leila hercegnő, Maugli, hirdetőoszlop, úszóbajnok tartozik a körzetembe. Néha még tanácsot is kérnek, ha olyan jelmezre vágyik a gyerek, amiben segíteni tudok – fonendoszkóp, spatula, orvosi táska, vagy épp aranyérem az úszóbajnok nyakába.

Portrait of a  boy pretending to be a doctor, standing with his arms folded
Fotó:Thinstock

Térjünk azonban vissza az alaptörténethez.

Általános iskola alsó tagozatában Gáborkám úgy dönt, ő bizony már nagyfiú, és nem szeretne részt venni olyan dedós ügyben, mint a farsang. A szülők jó fejek, nem vitatkoznak, belegyeznek a dologba, és nem készül el az évi esedékes jelmez.

Elérkezik a nagy nap. Verseny is van, természetesen, hogy kinek lett a legjobb, legszebb, legötletesebb a jelmeze. Vonulnak be a gyerekek a tornaterembe, a dobogóhoz.

– Én vagyok Hófehérke.

– Én meg orvos vagyok.

– Én az egyik csillagközi harcos.

A mezőny közepe táján felmegy egy fiúcska, zöld köpenyt visel és sárga sapkát.

Meghajol és azt mondja:

– Én vagyok a spenót tükörtojással.

Megtapsolják.

Gábor áll a fal mellett a saját ruhájában, és egyre inkább azt érzi, rosszul döntött, hogy kimarad.

Javában tart a bemutató, jó néhányan vannak még hátra. Gábor elkéri az osztálytárs sárga sapkáját, és beáll a sor végére.

Felmegy a dobogóra, meghajol, és azt mondja:

– Én a második tányér spenót vagyok tükörtojással, de elfogyott a spenót.

Taps, nevetés. Kreativitásból szerintem csillagos ötös.

A történet akár happy endes is lehetne, ha nem úgy jutott volna a tudomásomra, hogy apuka, egyébként jó barátom, nem őrjöngve érkezik a hírrel: a gyerek intőt kapott, mondván, fegyelmezetlen volt.

Kids taking part in halloween party
Fotó:Thinkstock

Azt akarták tudni a szülei, nekem mi a véleményem minderről.

Hát, az egészen biztos, hogy ilyen ötletért és megoldásért nem intés dukál.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Boy walks with his beagle dog on the country road
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.