(Cikkünk termékmegjelenítéseket tartalmaz).
Ha mintegy dedukálom a tévéreklámokból kirajzolódó ember alakját, azt a sziluettet, ami a negyedóránként bevágott tévés hirdetésekben megnyilvánuló elvárásokból ál össze, korunk hőse a következőképpen néz ki, mondjuk alulról felfelé indulva.
Először is viszkető lábgombája van, ami akadályozza az autóvezetésben. Erre pompás körömgomba elleni kenyőcsöt ajánl a tévé. Ha épp’ nem vezet autót, súlyos, görcsös, fájdalmas visszérizék gyötrik, amire viszont pompás gélt kenyhet szegény. Amúgy se könnyű neki, mert egyrészt olyan aranyere van, mintha szögesdróton ülne (ezt láthatjuk is az ügyes animációból, amint szögesdrót tekereg), másrészt hüvelygombája van. Mindkettőre pompás kúpokat ajánl a tévé, nem ugyanazt.
Korunk hősének egyszersmind prosztata-megnagyobbodása is van, erre ma már többféle tablettát is kaphatni, vegyük be és utánunk az özönvíz. De van ott még más is! Valamiért túl sok gáz is képződik főhősünk bélcsatornáiban, a reklámfilmen látni, ahogy szorult helyzetében fájdalmas arckifejezéssel, puffadtan áll a liftben, nyilván nem akar odapukizni egy ordenárét a többi színész orra alá, akik nem pont erről a szituról álmodtak a színiakadémián, de hát nincs szerep és státusz, jól fizet a flátusz (flatus: a. m. bélgáz, lat. flare: fújni).
Ha az ügyes kis tabletta megszabadít a bélgázoktól (mondjuk nem tom, hogyan, kijön fölül?), még mindig nem lélegezhetünk fel, mert riadtan tapasztaljuk, hogy a klimax miatt kiszáradt a kis micsodánk, és nem esik jól a kamatyolás, de erre pompás ösztrogéntartalmú krémet ajánl a tévé, ne feledjük azonban, hogy ez a krém nem fogamzásgátló !!! Klimax ide vagy oda, jobb félni, mint. Szlogen: Rabok tovább nem leszünk, visszajött a menzeszünk. Amit a mindig valami új truvájjal előálló tamponokkal tarthatunk kordában (hun kis zsinór van rajtuk, mint a tojásgránáton, hun kis szárnyacskákat növesztenek, hogy jobban simuljanak a kis micsodánkhoz, hun úgy beszívják arisztokratikus kékvérünket, hogy megint kiszárad a kis micsodánk és kezdhetjük elölről a zösztrogén tartalmú krémmel, és így tovább ad infinitum).
Fotó: Thinkstock
Feljebb emelkedve azt tapasztaljuk, hogy kebleink körül mindenféle desodorok lengedeznek, melyek egy életre száműzik a smacit, de csak ne örüljünk, mert véres a köpetünk, amit ott lehet látni a csapban, tehát véres csulával reklámozzák az ínysorvadás elleni fogkrém káprázatos képességeit, szlogen: édes öregem, véres a köpetem (ami megihleti az embert, és látni véli az anyagcseretermékekben rejlő, eleddig kiaknázatlan lehetőségeket, azt, hogy mondjuk meggyőző állagú bélsárral próbálják vonzóvá tenni a székrekedés-tablettát, vagy fülzsírral a fülzsíroldó szpréjt, ja, az már megtörtént). Mindennek a tetejébe kopaszodunk, ami hajunk maradt, az viszont korpás, mint a rosseb, de semmi gond, pompás samponok és hajlakkok gyógyítják vagy legalább elfedik a bajt. Fújja a hajunkat a szél, miközben egyik kezünkkel a fülzsíroldó szpréjt pumpáljuk a fülünkbe, a másikkal pedig különféle kúpokat gyömöszölünk különféle testnyílásainkba.
Ez tehát korunk hőse, de itt még nincs teljesen vége, mert ez az alak nemcsak korpás, rohad a foga, aranyere van és hüvelygombája, hanem egzisztenciálisan is egy lúzer, olyan valaki, akinek százszor meg kell gondolnia, mire költi a kis pénzét, egy lecsúszó alak, aki csak azokon az új redisztribúciós csatornákon vásárol, amelyek extra árrések nélkül, közvetlenül, mintegy a cserekereskedelem nemes hagyományaihoz visszanyúlva árusítják-közvetítik a termékeket, alkatrészeket, gityókat, állásokat, szállásokat, van itt minden, mi szem-szájnak ingere, csak tessék, tessék bátran kipróbálni, ne mondjam kétszer senkinek.
