Kaptam ajándékba 150 ezer forintot, amit az alábbi körülmények közt szeretnék elkölteni egy hét alatt:
– szeretnék egy lábszagú sátrat, amibe naponta legalább egyszer belehánynak, az éjszakáimat itt akarom tölteni, reggel büdösen, sörtől ragadós, sáros pólóban ébredni egy lány mellett, akitől a reggeli kávém mellé trichomonas vaginalis-t kapok
– szeretnék szarrá ázni az augusztusi záporesőben egy sörözőnek nevezett tákolmány előtt, ahol sorban állok fél órát, hogy 800-ért ihassak egy langyos ászokot műanyagpohárból
– nagyon-nagyon szeretnék valami vidéki rock-zenekar koncertjén pogózni az első sorban, szeretném, ha letaposnák a lábamról az összes körmöt az izzadtan üvöltöző lelkes fiatalok, akik basztak megtanulni inni, és azt se bánnám, ha fejjel belelöknének a sárba
– szeretnék egy össze-visszaszart műanyag vécében üldögélni a hasmenésemmel, amit az ászoknak köszönhetek
– a hét végére szeretnék teljesen tönkremenni, leépülni, megsemmisülni
– mindezt olyan helyen szeretném átélni, ahol rajtam kívül legalább negyvenezer ember tartózkodik, és ha netalántán mégis úgy döntenék, hogy elhagyom a helyszínt, ez legalább másfél órámba kerüljön.
Várom az ötleteket.
Fotó: Kummer János
