Tompa: Kompenzátorok

Megint reagálnak a médiumok Bencsik úr legújabb agyvizenyőlobos hagymázaira, nem kéne. Bencsik sztem attól van, ha reagálunk rá, amúgy gyakorlatilag nem létezik. Olyan ő, mint a szivárvány, mely csak a napocska és az eső ritka együttállásakor ragyog fel! Avagy még inkább, mint a fing, mely csak a bableves elfogyasztását követően keletkezik, annak függő változója mintegy. Ezek az emberek, a Bayer nevű, ez a Bencsik elvtárs, micsoda újbeszél εἰρωνεία [eiróneia], hogy Bencsik gennylapja a Demokrata címet viseli!, és Kerényi a kompenzátorok. Úgy érzik, kompenzálni és feledtetni kell a súlyos múltbéli tényeket, az MSZMP-tagságot, a pártrovatot, a Népszabit, a ballibsi Kurírt, a Demokratikus Chartát, satöbbi, ezért viszik az abszurd szélsőségig a dumájukat, ezért szopják mindig túl magukat, hogy lássék: ők a leghűségesebbek. Az efféle neofika kutyusok mindig elcseszik és túlkompenzálnak, mindig úgy érzik, hogy pápábbnak kell lenniük a pápánál. Tükrök ők, akik visszaverik a vezér arcát, mivel saját arcuk nincsen, tulajdonság nélkül emberek. Szal inkább moratóriumot kéne elrendelni és nem reagálni a hülyeségeikre, ugyanis semmi súlyuk nincs, ne idézzük meg a szellemüket azzal, hogy valóságosnak tekintjük őket. Ahogy néhai Engel Pál mondta: van egy vonal, ami alatt nem is tárgyalunk (ez nála a sumerológia volt: „A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbe vonni. Eddig a pontig tart a tudomány. Ami ezen túl van, az halandzsa… Ami ezen túl van, az a szellemi és politikai alvilág”). ld Népszabadság – Úrigyerekek tévúton, alapvető írás).