Az előterjesztés szerint Magyarország számára fokozódó kihívást jelent az a tény, hogy állandó és magas szintű az orvosok, egészségügyi asszisztensek és kutatók elvándorlása. “Az e folyamat révén keletkezett munkaerő-hiányt szelektív, a migrációs érdekeket szolgáló foglalkoztatáspolitikai intézkedésekkel – hiányszakmák feltöltése migráns munkavállalókkal – lehet csökkenteni” – áll a dokumentumban. Hozzáteszik: kimutatható, hogy a hazai munkaerő-kínálat sem mennyiségében, sem minőségében nem tudja majd kielégíteni a hazai munkaerő-keresletet, ezért a harmadik országok állampolgáraival szemben liberalizálni kell a munkaerőpiacot, különösen a képzett szakmunkásokra, szolgáltatásban dolgozókra vonatkozóan.
Az irat évi 30 ezer fő befogadásával számol, a készítők szerint ez jelentősen javítaná hazánk demográfiai kondícióit. “A természetes reprodukcióra tett ‘józan’ feltételezések mellett csakis egy emelt szintű bevándorlás jelentheti a népesség fejlődés konszolidálását. Ez viszont feltételezi, illetve maga után vonja új demográfiai-társadalmi helyzet kialakulását: sok százezer, akár milliós nagyságrendű külföldi eredetű népesség integrálásának szükségességét. A jelen folyamatok alapján ezt a népességrészt a legnagyobb valószínűség szerint ázsiai országokból érkező migránsok adják majd” – áll a nyilvánosságra hozott tervezetben.
Az irat leszögezi azt is, hogy a nemzetközi vándorlás figyelembe vehető mértéke dinamikusan növekvő, hosszabb távon létszámában és arányában is számottevő külföldi eredetű népesség kialakulásával jár. A külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig akár 10 százalék fölé is emelkedhet a század első felében.
