Vezetőképzés PwC-módra
Világlátás
A PricewaterhouseCoopers (PwC) szegény országokba küldi ki partnereit vezetői képességeik fejlesztése céljából.
Nagyon csodálkozott tavaly nyáron Tahir Ayub, a PwC partnere, amikor megtudta, mit szán neki következő feladatul a könyvvizsgáló és tanácsadó cég: a megbízás úgy szólt, hogy namíbiai falvakban segítsen a helyi vezetőknek az egyre növekvő AIDS-válsággal megküzdeni. A nyelvi akadályokkal, a kulturális különbségekkel és az elektromosság szinte teljes hiányával szembesülve a 39 esztendős Ayubnak és vele utazó két kollégájának a PowerPoint-prezentációk és hasonló módszerek helyett technológiailag szerényebb megközelítést kellett alkalmazniuk: a személyes beszélgetéseket. A falusi vezetők megtanulták, hogy közösségi összefogásra van szükség a betegség visszaszorítását célzó programok megvalósításához, ugyanakkor maga Ayub is tanult valami fontosat, azt nevezetesen, hogy a fejlett világ technológiái nélkül is meg lehet oldani problémákat. „Jobban jár az ember, ha félreteszi hiedelmeit és előítéleteit, és új módon tekint a dolgokra” – mondja.
KÉSZSÉGFEJLESZTÉS. Meglehet, Ayub soha többé nem kap olyan feladatot a PwC-től, amely ennyire kiszakítaná őt megszokott kulturális környezetéből. A partnerek következő generációja számára azonban munkájuk fontos eleme lesz, hogy legyőzzenek ilyen akadályokat, és a világ minden pontján szót értsenek az ügyfelekkel. Ezeket a készségeket igyekszik fejleszteni a cég Ulysses nevű programja, amelynek keretében karrierjük derekán járó tehetséges partnereket küldenek ki valamely fejlődő országba 8 hetes szolgáltatási projektekre. Viszonylag csekély ráfordítással – 15 ezer dollár személyenként plusz a fizetés – a Ulysses egyszerre teszteli a tehetségeket, és bővíti a PwC jövőbeni vezetőinek világlátását. Négy éve indult a program, s azóta felkeltette számos más nagyvállalat figyelmét, köztük például a Johnson & Johnsonét és a Ciscóét, amelyek hasonló saját program beindítását fontolgatják.
Bár az eredményeket a dolog természetéből adódóan nehéz számszerűsíteni, a PwC meg van győződve arról, hogy a Ulysses jól működik. Akik eddig részt vettek benne, azok többsége jelenleg is a társaságnál dolgozik, sokukat már elő is léptették, és nagyobb felelősségi körrel ruházták fel. Ezenkívül a legtöbben azt állítják, hogy szívesebben dolgoznak a PwC-nél, részben mert az is elkötelezettséget mutatott irántuk, részben mert új fogalmat alkottak maguknak a cég értékeiről. Willem Bröcker ügyvezető szerint e gyakorlat eredményeként jobb partnereik lesznek.
A Ulysses a PwC válasza a szakmai szolgáltatásokat nyújtó társaságok egyik legnagyobb kihívására: arra, hogy megtalálják és kiképezzék a leendő vezetőket, akik képesek nem szokványos módon megoldani bonyolult problémákat.
Az e-mailhez, digitális asszisztenshez, mobiltelefonhoz, elegáns irodákhoz – és kínai gyorséttermekhez – szokott partnerek számára a fejlődő világ sokkoló élmény. A 37 éves Brian P. McCann, a PwC bostoni irodájának egyesülésekkel és felvásárlásokkal foglalkozó szakértője a Ulysses résztvevőjeként jutott el első alkalommal a harmadik világba, konkrétan Belize-be, ahol megdöbbentette őt a mocskos házak, a beteg gyerekek és az elképesztő szegénység látványa.
Ayub, afrikai születésű lévén, felkészültnek gondolta magát a namíbiai kiküldetés előtt, ám így is rendesen megviselte lelkileg az AIDS rohamos terjedésével való szembesülés. A 37 esztendős, a PwC romániai részlegénél dolgozó Dinu Bumbacea egy zambiai mezőgazdasági központ kialakításában segédkezett – napvilágnál, áram ugyanis alig volt -, és szintén volt alkalma megtapasztalni a nyomort. „Mindenki tudja persze, hogy Afrikában szegénység van – mondja -, de amíg nem látjuk saját szemünkkel, el sem tudjuk képzelni, mekkora ez a szegénység.”
Vállalatok úgy másfél évtizede használnak a társadalmi felelősségvállalást középpontba állító kezdeményezéseket a vezetők kinevelésére. Ám a PwC új szintre emeli ezt a koncepciót. A résztvevők 8 hetet töltenek fejlődő országokban, hogy szakmai tudásukkal beszálljanak helyi segélycsoportok munkájába, legyen szó belize-i ökoturisztikai projektről, zambiai gazdálkodásfejlesztésről vagy namíbiai AIDS-programról. A Ulysses révén a partnerek nemcsak a helyi ügyfelekkel való, kultúrákon átnyúló együttműködést tanulhatják meg, hanem azt is, miként teremtsenek jó munkakapcsolatot más országokból jövő kollégáikkal; Ayub például egy mexikói és egy hollandiai partnerrel dolgozott együtt.
A PwC szerint a – jelenleg harmadik ciklusában tartó – program résztvevői széles nemzetközi látókörre tesznek szert, ami nélkülözhetetlen egy globálisan tevékenykedő társaság számára. „A hagyományos vezetőképző tanfolyamok elvégzői speciális szakmai ismereteket kapnak, de kevéssé értenek a szűk területükön kívül eső ügyekhez” – mutat rá Douglas Ready, az International Consortium for Executive Development Research igazgatója. Ezzel szemben a Ulysses a szigorúan vett könyvvizsgálat és tanácsadás határain túlmutató kihívásokra is felkészíti a résztvevőket, és a vállalati kultúra szempontjából kulcsfontosságú értékeket ismertet meg velük, amilyen például a közösségi szerepvállalás.
A program egyúttal esélyt ad arra is, hogy a partnerek megtanulják, hogyan dolgozzanak a szokásos eszközök hiányában, ráadásul nem támaszkodhatnak csupán addigi szakmai tapasztalataikra. McCann számára revelatívnak bizonyult a tavaly nyári belize-i kiküldetés, ahol egy ökoturisztikai csoportnak kellett segítenie az üzleti terv kidolgozásában. Legmaradandóbb élménye az, amikor egy helyi gazda meghívta őt vacsorára, miután egész nap a tervről beszéltek. „Még áram sem volt a házában – idézi fel McCann -, de azért meg tudott élni.”
JOBB AZ E-MAILNÉL. A Ulysses résztvevői fontos tényezőnek tartják, hogy a szerzett tapasztalatok birtokában jobban tudnak bánni az ügyfelekkel és kollégáikkal. A szintén Belize-ben dolgozó malajziai Jennifer Chang arról számolt be, hogy hazatérése után megváltozott menedzseri stílusa, figyelmesebbé és rugalmasabbá vált, amit teamjének tagjai is gyorsan észrevettek. „Ha az ember látja, hogy máshol milyen lassan születnek döntések, türelmesebbé válik azokkal szemben, akikkel együtt dolgozik” – mondja. A júniusban előléptetett, immár húsz partner munkáját irányító Ayub az e-mailes érintkezésnél jobban szereti a négyszemközti megbeszéléseket, mert ez segít a bizalomépítésben. „Ezt Namíbiában tanultam meg” – szögezi le.
Ha az efféle belátások teret nyernek a PwC-nél, a Ulysses sokkal többé válik annál, hogy néhány partner személyes felfedező utakat tesz a világban. Hozzájárulhat olyan vezetők kineveléséhez, akik képesek szembenézni a globalizálódó üzlet kihívásaival. Márpedig a PwC szerint az egésznek éppen ez az értelme.
BW
Afrikai gyerekek. Szembesítés.
Modern Ulysses
A vezetői kvalitások fejlesztése céljából a PwC partnereket küld a fejlődő világba a Ulysses program keretében.
A CÉL. Felkészíteni a partnereket arra, hogy öt-tíz éven belül vezetői pozíciókba kerüljenek. A PwC reményei szerint a résztvevők fejlesztik problémamegoldó képességüket, és szélesebb látókörre tesznek szert.
TEVÉKENYSÉGEK. A programban a különböző országokból érkező partnerek teamje turisztikai, mezőgazdasági, AIDS-ellenes és egyéb projektekben működik együtt helyi csoportokkal, többek közt az üzleti tervek kidolgozásában segítve.
FELFUTÓBAN. A PwC tavaly húsz partnerét küldte ki tizenegy országba, míg 2002-ben még csak kilencen dolgoztak három országban. Eddig a cég nyolcezer partnere közül negyvennégyen végezték el a programot.
KÖLTSÉG. A PwC résztvevőnként 15 ezer dollárt költ utazásra és egyéb kiadásokra, amihez hozzájön még három havi fizetés. Minden partner 8 hetet tölt az adott országban, további két hét jut a felkészítésre, illetve a jelentés megírására.
