Figyelő Top 200 (1999): Építőipar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja • A hazai közösségi projektek, köztük az autópálya-építések fellendülést hozhatnak …negatívan befolyásolhatja • Az infrastrukturális beruházások további halogatása tartós veszteségeket okozhat az építőipari cégeknek

Látványos építőipari növekedésre számítottak a szakemberek 1999-ben, az ágazat előző évi megrendelés-állománya, illetve a már folyamatban lévő beruházások volumene alapján. Az 1997 óta folyamatosan javuló eredményeket felmutató iparág helyzetének megítélése annak ellenére kedvező volt, hogy az országgyűlési választásokat követő évek rendre a növekedés lelassulását, a teljesítmények visszaesését hozzák (1991-ben az építőipar termelése 14 százalékkal, s 1995-ben is 10 százalékot meghaladó mértékben esett vissza).

A legutóbbi optimizmus végül is beigazolódott, 1999-ben az ágazat növekedése nem tört meg, a 66 ezer működő cégből álló szektor termelése 6,1 százalékkal bővült. Az építőipari vállalkozások nettó árbevétele az 1998-as 678 milliárdról tavaly 795 milliárd forintra emelkedett, a 17 százalék körüli gyarapodást azonban korrigálni kell az építőipari árak 10,3 százalékos emelkedésével.

A Budapesten és Pest megyében megvalósult, folyamatban lévő és tervezett beruházások, az összes beruházás értékének 34 százalékát tették ki. Egy évvel korábban a központi régióba koncentrálódott a beruházások 36 százaléka, 1997-ben pedig 38 százaléka. A kelet-magyarországi megyéknek három éve még csak 29 százalék, a dunántúli területeknek pedig 33 százalék jutott, 1999-ben viszont mindkét régió részesedése 33 százalékos volt. A keleti országrész építési piacának növekedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy ezen a területen a helyi önkormányzatok adókedvezményekkel, 2-10 évre szóló adómentességgel, az infrastruktúra fejlesztésével és területek felajánlásával igyekeznek ösztönözni a befektetőket. Emellett a a ma még olcsó keleti régió vonzóbbá válásában szerepük van a beígért központi infrastrukturális fejlesztéseknek is.

A szakértők úgy vélik: a főváros és Pest megye lassacskán elveszti vezető helyét az építő-beruházások területén. Budapest és térsége az elmúlt években elsősorban a szolgáltató szektorban fejlődött dinamikusan. Az 1999-ben folyamatban lévő fejlesztések többnyire kereskedelmi jellegűek, illetve lakásépítési beruházások voltak. A jelentősebb fővárosi beruházások között szerepelt a 45 milliárd forintos Westend City Center első ütemének megvalósítása, a 35 milliárd forintos MOM-park építése, illetve a Duna Plaza mögött, a Váci út, a Meder utca és a Duna által határolt területen, öt év alatt 115 milliárd forintos költséggel kiépülő új városrész. Emellett 1999-ben folytatódtak a zömmel magánbefektetők által finanszírozott fővárosi, ipari beruházások is. Pest megye ugyanakkor tavaly infrastrukturális, kereskedelmi és ipari beruházásokkal dicsekedhetett.

Az építőipari ágazat legkézzelfoghatóbb veszteségét a tervezett infrastrukturális beruházások elmaradása okozta. A kormány ugyan összeállította tízéves, nettó 600 milliárd forintos gyorsforgalmi-úthálózat fejlesztési programját, ám az 1999-re tervezett beruházásokból nem lett semmi. A hivatalos indoklás szerint a természeti katasztrófák okozta károk felszámolása túl sokba, 33 milliárd forintba került. Az elemzők ezzel szemben úgy látják: a kormány által meghirdetett projektekről a háttérben zajló politikai huzavonák miatt kellett lemondaniuk tavaly a reménybeli kivitelezőknek.

Az infrastrukturális, elsősorban a közúthálózati fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások háttérbeszorulása a nagy mélyépítő cégeket érintette igazán érzékenyen. Az ágazat mintegy 20 nagy cége az elmúlt években általában a teljes bevétel 25-30 százalékát produkálta. Arról, hogy szokásos feladataik elmaradása mennyire nyomta rá a bélyegét eredményeikre, a hivatalos adatgyűjtéssel foglalkozóknak vagy nincsenek információik, vagy nem adhatják ki azokat.

Mindezzel együtt a közösségi, illetve környezetvédelmi projektekből 1999-ben nem volt hiány. Az összes építési beruházás 36 százaléka került ki erről a területről, ami alig 2 százalékkal kevesebb, mint 1998-ban. A nyilvántartott, csaknem 6 ezer folyamatban lévő mélyépítési projekt összesített értéke meghaladta az 1150 milliárd forintot. A nagyobbak közül egyebek mellett a magyar-szlovén vasúti átmenet beruházásait, a Nyugati pályaudvar korszerűsítését, a Győr-Gönyü kikötő fejlesztését, illetve a távfűtési, energiaellátási, hulladéklerakási és szennyvíztisztítási projekteket lehet kiemelni.

Az ipari, kereskedelmi, illetve mezőgazdasági beruházások aránya 1999-ben 13 százalékos volt. A nyilvántartott 1340 ipari célú projekt sorában 140 beruházás 500 millió forintos értékben valósult meg. Ezek többsége a multinacionális cégek magyarországi invesztícióihoz kapcsolódott, azok folytatása, továbbfejlesztése volt. A jelentősebbek között szerepel az Audi győri motorgyártó üzemének tavaly megkezdett fejlesztése, a Suzuki esztergomi gyárának bővítése, valamint a Nokia komáromi mobiltelefon üzemének építése.

Kereskedelmi téren a bevásárlóközpontok építése adta a legtöbb munkát az építőiparnak. Az 1999-ben regisztrált 848 kereskedelmi funkciójú projekt közül 153 értéke haladta meg a félmilliárd forintos várható építési költséget. A nagy áruházláncok beruházásaikkal tavaly már nem csak a fővárost és a megyeszékhelyeket célozták meg. Terveik között olyan bevásárlóközpontok építése is szerepelt, amelyek 50 ezer fős, vagy kisebb városokat szolgálnak majd ki.
A hivatalos adatok szerint 1999. jó év volt az irodaépítések háza táján otthonosan mozgó vállalkozások számára: összesen 1150 iroda, irodaház, illetve hatóságok, hivatalok számára tervezett létesítmény épült. Tavaly 180-200 ezer négyzetméternyi iroda építésére, felújítására került sor. (Az elemzők véleménye szerint az irodaberuházási láz az idén sem szűnik: legkevesebb 250 ezer négyzetméternyi új iroda megépítése várható.) A szállodaépítések és -felújítások is komoly feladatot jelentettek az elmúlt esztendőben: összesen 352 ilyen projekt volt folyamatban.
A lakásépítések terén tavaly annak ellenére érzékelhető volt a fellendülés, hogy december végéig csupán mintegy 20 ezer, javarészt magánerőből megépült lakásra adták ki a használatba vételi engedélyt. Az átadott lakások száma kevesebb volt, mint az utóbbi években bármikor; 1998-hoz képest 4,9 százalékos visszaesést mértek. A hanyatlás végét jelzi, hogy a szakhatóságok az év végéig a korábbinál 30 százalékkal több építési engedélyt adtak ki. Az idei első negyedév pedig az engedélyek számának újabb, 40 százalékos növekedését hozta, így ebben a szektorban hozzávetőleg 15-20 százalékos piacbővülésre lehet számítani.