Egyre kelendőbbek a tartós fogyasztási cikkek és az építőanyagok, miközben az élelmiszerekből kevesebb fogy – derül ki a KSH jelentéséből. Az előbbieket is tartalmazó bútor-, műszaki cikk- és vasáru-kiskereskedelem volumennövekedése ugyanis kiemelkedő – 22 százalékos – volt az év első kilenc hónapjában. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalmon belül legnagyobb részarányt képviselő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 3 százalékkal zsugorodott. A mindennapi szükségletet kielégítő élelmiszereket tehát nehezebb eladni, miközben a szűkebb vásárlói kör számára érdekes tartós fogyasztási cikkeket könnyebb. Az utóbbi kategóriába tartozó termékek fogyasztói magasabb keresetűek, s ők az idén a jelek szerint még inkább megengedhetik maguknak egy-egy új ülőgarnitúra vagy videokészülék megvásárlását, mint tavaly. A nagy tömegek viszont spórolni kényszerülnek a mindennapi betevőn. Hasonló következtetésre lehet jutni abból is, hogy a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalma kilenc hónap alatt 7 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év megfelelő időszakában, míg a gépjármű üzemanyagoké az áremelkedések ellenére szinten maradt. Az autósok egy része tehát érzéketlen az áremelésre, s nem csökkenti fogyasztását, miközben mások valószínűleg már korábban is spóroltak a benzinnel. A kereskedőknek így célszerűbb a drágább szegmensben, semmint a tömegtermékek piacán terjeszkedniük.
