Így következhet be az ingatlanárak esése

Egyre többen panaszkodnak amiatt, hogy már a családtámogatásokkal együtt sem tudnak nagyobb lakásba költözni, ugyanis annyira szűk a kínálat, hogy a jó minőségű, jó elhelyezkedésű, megfelelő méretű lakásokat villámgyorsan elkapkodják a vevők, írja a portfolio.hu.

A lap elemzése szerint a 2013 utáni időszakot tartós konjunktúra követte, ami a munkaerőpiacon – a foglalkoztatottsági számokban és a jövedelmek emelkedésében – is megmutatkozott. A folyamat, amit érdemben a covid sem tudott megállítani, egészen mostanáig tart, a következő években azonban ebben változás következhet be.

Mint írják, noha a lakásárak alakulása soha nem lineárisan változik – kisebb, nagyobb hullámok mindig vannak benne – hosszú távon és tartósan nem szakadhat el a gazdaság mindenkori teljesítményétől. A kérdés, hogy a mostani árszintek, és az elmúlt évek növekedési üteme vajon hosszabb távon is fenntartható-e.

A cikk szerint az ingatlanpiac rendszerváltás utáni történetében még soha nem volt ilyen hosszú, egybefüggő felértékelődési időszak, mint a 2014 óta tartó szakasz, ez viszont most változóban van. A covid okozta ellátási nehézségeket tetézte az orosz-ukrán háború, aminek hatására Európa-szerte évtizedek óta nem látott gyorsasággal ugrott meg az infláció. Elképzelhető így, hogy a következő években ismét nagyobb ütemű legyen az infláció, mint a lakásárak emelkedése, különösen, ha a hatósági áras termékek kora egyszer véget ér.

Megjegyzik, az, hogy Budapesten a covid óta reálértéken szinte stagnálnak az árak azt jelenti, hogy a vidéki lakáspiac drágulása nélkül a covid megjelenése óta tartó szakaszt érdemes lenne különválasztani. A vidéki lakáspiac ereje miatt azonban országosan még mindig nagyobb a lakásárak emelkedési üteme, mint az infláció, noha a következő években van rá esély, hogy ez megváltozzon. A fogyasztói árak további emelkedése és a vidéki lakásár-emelkedés mérséklődése ezt könnyen megváltoztathatja, egy olyan időszakot teremtve, mint a 2004-2008 közötti évek.

Példaként említik, hogy a csok a 2015-ös bevezetése majd a 2016-os kibővítése óta az áremelkedés miatt elveszítette értékének a felét, és a hitelkamatok emelkedése is azt vetíti előre, hogy a következő a következő években mérsékeltebb lehet a lakások iránti kereslet. Ezek alapján, ha nominálisan nem is, de reálértéken – az inflációhoz viszonyítva – könnyen elképzelhető a lakásárak nagyobb mértékű csökkenése, ami addig fog tartani, amíg a nemzetközi gazdasági környezet javulásának hatására az infláció ismét mérséklődni nem kezd.

Kapcsolódó

A hálószobai felirat miatt böngészik tízezrek ezt az ingatlanhirdetést

Futótűzként is terjed az interneten.