Az egyik meghatározó különbség közöttük a fagyállóság. Külső terek burkolásához csak fagyálló kerámiákat szabad használni. A másik, hogy a kültéri burkolat kopásállósága jóval magasabb, mint a beltéri burkolatoké, hiszen a környezeti változásoknak is ki vannak téve.
Egy nagyon fontos aranyszabály van, amit meg kell jegyezni: beltéri burkolat nem kerülhet kültérre, ellenben kültéri burkolat nyugodtan kerülhet a lakáson belülre, nem csak a padlóra, de akár a falra is. Például, ha maradt meg burkolólap, akkor azt tehetjük a konyhába a konyhapult mögé is.
Ugyanez igaz a csempékre is. Fali csempét nem tehetünk a padlóra, de padlólap használható a fal burkolására is, ebben az esetben rektifikált lapot érdemes választani.
Mi az a kopásállóság és mit jelentek az értékek?
Meghatározó különbség a kopásállóság, amit hideg-és melegburkolatok esetén is figyelembe kell venni. Míg a hidegburkolatok kopásállóságát a PEI skála mutatja, addig melegburkolatok esetén az IP értéket kell nézni vagy az AC osztályozást. Maga a kopásállóság a padlólapok mechanikai jellegű, koptató hatásokkal szembeni ellenálló képességét mutatja.
A PEI értékeket I. és V. között szokták osztályozni. Mutatjuk, melyik mit jelent:
- PEI I.: a leggyengébb, főleg falra ajánlott, padló burkolására nem megfelelő
- PEI II.: általában olyan helyiségekbe ajánlott, ami kevésbé van igénybe véve, mint a háló-és fürdőszoba.
- PEI III.: közepes kopásállóságot jelent, nappalikba, előszobákba alkalmazzák
- PEI IV.: az erősen kitett helyiségekbe rakják, lépcsőházba, konyhákba, vagy irodákba ajánlott, a legtöbb kültéri is ez a kategória. eladótér, előszoba, iroda
- PEI V.: a legellenállóbbakat jelöli, a kültéri burkolat esnek ebbe a kategóriába, illetve nagy forgalmú helyiségek, előadótermekben szokták használni, pl. garázs, lépcsőház, áruház
Melegburkolatok kopásállósága
Ebbe a csoportba tartoznak az úgynevezett rugalmas burkolatok, mint a linóleumon, szőnyegek és PVC , és a faburkolatok, mint a padlók és a parketták. Ezen burkolatok kopásállóságát az AC osztályozás vagy IP érték jelöli. AC érték esetében 1-től 5-ig terjed az osztályozás, IP értéknél számok jelölik.
Ilyenkor a padlók felső kopórétegét határozzák meg. Minél magasabb az érték, annál jobb a kopása. Ezt a fajta kopóréteget felületkezeléssel érik el, magyarán a fedőréteget rápréselik a dekorral együtt a burkolatra. Ha egy parketta vagy padló nem felületkezelt gyárilag, akkor lakkozással lehet a kopásállóságát javítani.
Karcállóság
Egy másik fontos tényező, amit figyelembe kell venni, ha burkolunk. Nem mindig tüntetik fel, hogy az adott fal-vagy padlóburkolat mennyire karcálló, de általánosságban elmondható, minél mattabb vagy rusztikusabb egy felület, annál jobb a karcállósága. A fényes felületek könnyebben sérülnek. Ezt az úgynevezett MOSH-skálával határozzák meg, egytől tízig terjedően. Ezt a skálát alkalmazzák az ásványi anyagoknál és drágaköveknél.
