Évtizedes trend látszik megfordulni, végre növekedést produkált tavaly a magyar sajtópiac. Annak ellenére, hogy például megszűnt a legnagyobb országos napilap. Ma tették nyilvánossá a 2016. évi sajtópiaci eredményeket, ami alapján a print média piaca 32,352 milliárd forint ( net-net, azaz ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) reklámbevételt ért el tavaly, ami 118 millió forint növekedés volt. A lapeladásból származó olvasói bevételek összesen 58,124 milliárd forintot tettek ki, 172 millió forintos plusz a megelőző évhez képest. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül az adatokat közlő MLE szerint 7,708 milliárd Ft online hirdetési árbevételt értek el, ami 23 százalékos növekedés 2015-höz képest.
Az MLE 2012-től teszi közzé a sajtópiaci reklámköltés becsült adatait. A felmérés célja a nyomtatott sajtóban, a reklámból befolyt, tényleges árbevételek számszerűsítése, mivel ezekről az adatokról korábban csak becslések láttak napvilágot. A 2016. évi reklámtortát ma a budapesti Evolution konferencián mutatták be a szakmai szervezetek által rendezett sajtótájékoztatón, amelyen Kovács Tibor, az MLE elnöke ismertette a sajtóra vonatkozó eredményeket.
A női lapok és a napilapok viszik el a legtöbb reklámpénzt
Növekedést prognosztizáltunk 2016-ra és ezt látjuk a sajtópiaci számokban is. A szektor hirdetési bevételeinek 50%-át továbbra is a napilapok és a női lapok reklámbevételei adják. A szektor hirdetési bevételeinek 90 százalékát a napilapok, női lapok, ingyenes hetilapok és hirdetési újságok, gazdasági és közéleti magazinok és B2B magazinok reklámbevételei adják.
– mondta el Kovács Tibor.
Kovács Tibor ezután a sajtópiac gazdaságban betöltött szerepét hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) számai alapján a magyar lakosság 76 százaléka, 6.427.745 lapolvasó olvas nyomtatott terméket. Kovács szerint a számok azt mutatják, a printpiac él és virul, a printhirdetéseket vásárlóképes fogyasztók olvassák, és az alacsony reklámzaj közepette a hirdetőknek jelentős forgalmat és konverziót produkálnak, nem utolsó sorban az imázs építésében is nélkülözhetetlen szerepük van. Míg az A és B státuszúak a lakosság közel 21 százalékát alkotják a mért 15 évesnél idősebb fogyasztók körében, addig a fizetős magazinok olvasóinak 25 százaléka, a napilapokénak pedig 23 százaléka kerül ki ebből az „elit” célcsoportból.
A nagy, közepes és kis hirdetők is szeretik a printet
A sajtó nem csak árbevétel, de nyereségesség szempontjából is piacvezető, a Whitereport adatbázisában szereplő, pénzügyi adattal rendelkező közel 800 médiavállalat együttes éves nettó árbevétele legnagyobb része a printvállalatoknál koncentrálódott, ami az árbevételek 45 százalékát jelenti, amelyek lapkiadónként változó arányban jöttek lapeladásból, reklámból vagy egyéb tevékenységből – hívja fel a figyelmet az MLE, mely a Kantar Media vonatkozó adatait is megvizsgálva arra jutott, hogy a kis- és közepes hirdetők mellett a top hirdetők között is töretlen a print népszerűsége: a 2016 első felében a reklámköltések 80 százalékát adó, összesen 155 hirdető közül 137 használta a nyomtatott sajtót. Ha az elmúlt két év azonos időszakát vizsgáljuk, jól látható, hogy a sajtóban hirdetők száma jelentős növekedést mutat – míg 2014-ben csak 4.243 darab, 2015-ben pedig 4.340 hirdetőt nevesített és összesített a Kantar Media, addig 2016-ra ez a szám már elérte a 4.547-et. Ha nem vesszük figyelembe az álláshirdetéseket, akkor összesen 4.278 cég reklámozott printlapokban. Fontos azonban tudni, hogy a nagyon kis hirdetők nem feltétlenül kerülnek bele ezekbe az összesítésekbe, ezért a valóságban sokkal magasabb lehet a sajtóban hirdető cégek száma.
Az online tartalmak kapcsán az MLE arról beszélt, hogy a bevallást adó kiadóvállalatok bevételei arra utalnak, hogy a kiadók az online tartalomszolgáltatói piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak.
(Egyébként ugyanezen a mai sajtótájékoztatón ismertették volna a televíziós piacra vonatkozó adatokat is, ám a piac második legnagyobb szereplője, az Andy Vajna féle TV2 Csoport, hogy ne kelljen adatot szolgáltatnia állami reklámbevételeiről, inkább megtagadta az adatközlést, így viszont nincsenek átfogó hiteles piaci adatok.)
