A PR-osok 84 százaléka válaszolta azt egy most publikált kutatásban, hogy szeretnek ebben a szakmában dolgozni, viszont több mint felük stressznek is tartja azt. Láthatóan több férfi dolgozik a magasabb fizetési kategóriát jelentő sávokban, és jellemzően nem csökkent a kommunikációs büdzsé nagyságrendje az elmúlt évhez képest – a kitöltők szerint.
Ezek voltak a legfőbb és leginkább kiugró megállapításai a Magyar PR Szövetség tavaly év végén végzett kutatásának. A kérdőív a lehetőségekhez képest megegyezik az egyesült királyságbeli Chartered Institute of Public Relations ’State of the Profession’ kutatásával. A két szövetség 2015 őszén kötött együttműködési megállapodást, amelynek része volt, hogy a magyar szervezet hozzájut az angol kutatás kérdőívéhez és háttéreredményeihez, így a két országban kapott adatok összehasonlíthatók lesznek.
Kevés információjuk van a saját szakmájukról
A kutatás kapcsán szakmai beszélgetést is rendezett a Magyar PR Szövetség egy PR Kávéházi Est keretében március elején. A beszélgetés a pr-szakma jövőjéről szólt, a programot Sztaniszláv András (stratégiai kommunikációs tanácsadó, a CIPR által akkreditált PR szakember, a Magyar PR Szövetség nagykövete) előadása nyitotta meg. A panel tagjai ügynökségi, megbízói és szervezeti oldalról érkeztek és egy végzős hallgatói is képviselte a szakmába épp belépő fiatal generációt.
A moderátor első kérdése, miszerint vajon hány PR-szakember van az országban, rávilágított arra, ami már a kutatás alapján is sejthető volt: kevés információval rendelkeznek szakmájuk jelenlegi állapotáról. Nagyon széles palettán mozognak a szakmai szereplők, más-más prioritásokkal és elvárásokkal akár a szakmai szövetség, akár a szakma képviselői felé.
A beszélgetés során Fadgyas Gábor (Café PR), az ügynökségi oldalt képviselve kiemelte a tendereknél a transzparencia fontosságát, a szakma számára a mérhetőség és teljesítményértékelés megteremtésének szükségességét. Károlyi Zsuzsanna (E.ON) a vállalati oldal szemszögéből azt a trendet látja, hogy a megbízói oldalon egyre komolyabb szakmai kompetenciák épülnek, egyre közelebb kerül a PR a vállalati döntéshozói fórumokhoz és egyre erősebb a specializáció és az integráció is, hiszen például a kommunikációs szakembereknek sokfajta szaktudással kell rendelkezniük. Pulai Adrienn (a PPKE végzős hallgatója) reméli, hogy egy szövetség nem csak kapcsolatrendszert, de naprakész információt is tud adni a szakmáról, segít a munkahely-keresésben és a nemzetközi trendeket is elérhetővé teszi a tagok számára.
Állandó készenlét, digitális térhódítás, összemosódó munkaterületek
A jó hangulatú beszélgetésbe bekapcsolódtak a résztvevők is, vállalati és ügynökségi oldalról is érkeztek hozzászólások. Egyértelműen kirajzolódik a két terület eltérő igényrendszere szakmai fejlődés szempontjából. A kutatás eredményét igazolta a beszélgetés résztvevőinek érzése is: komoly kihívást jelent a 0/24 órás készenlét, a digitális terület térhódítása, a szakmai határok (például közösségi média, content marketing) elmosódása.
A beszélgetés pozitív hangvétellel zárult, senki nem jósolta a PR-szakma megszűnését, épp ellenkezőleg. Közös szakmai fejlesztéssel, a vezetői fejekben még erősebb tudatosítás mellett saját reputációnkat is építeni kell. Mindezt pedig inkább tettekkel, a programokban való aktívabb részvétellel és nem elsősorban látványos deklarációkkal.
