Olyan mintha egy rosszul sikerült propagandafilmet látnánk egy konzervatív szemléletű nőegylet tagjaival. Illetve mintha az egészhez némileg párosulna valami az ötvenes évek kezdetleges űrfilmjeiből.
Egész pontosan, mintha ezekből a mozikból átvették volna a legtrehányabb fémcsodákat, melyekről az adott film hatvan percében sem sikerül kideríteni, hogy mire is valók.
Az alakformálás gépesítésének több mint fél évszázados múltja alapján joggal állítható, hogy nemcsak a mindenkori nőideálok formái változtak, hanem a formázógépek is elmozdultak a teljes értelmetlenségtől és használhatatlanságtól a jól működő és fokozott terhelést nyújtó eszközök irányába.
