A máspdik világháborút követő romeltakarítások, átépítések, illetve egyéb munkák a rommá vált Budapesten hosszú évtizedeket vettek igénybe – így volt ez az elmúlt években újra építési területté vált Várhegyen is, ahol a főváros születésének századik évfordulóján, 1973-ban sem álltak meg a munkák.
Ekkor zajlott ugyanis a Szent György tér felújítása, aminek következtében az egy fokkal méltóbb arcot kapott. A munkák különböző fokozatairól a Fortepanon több fotót is találunk, így láthatjuk például az akkor még teljesen üres, ablakai nélkül álló, lakhatatlan Sándor-palotát, a gaz által felvert teret, vagy épp a Donáth Gyula szobrászműtermében született Turul restaurálásra való elszállítását.
Ezek közül most a legelső tűnt fel a Régi fotók Budapestről nevű Facebook-csoportban, ahol egy kommentelő, Pál Márton pillanatokon belül rámutatott: a kétkerekű taliga kerekeit a Harmadik Birodalom Panther egy harckocsijának alkatrésze adta.
A teljes méretben itt látható képpel kapcsolatban Pálnak majdnem igaza van: a kerekek a Panzer II. jelű harckocsi, vagy inkább az alvázára épített önjáró löveg, a Darzázs (Wespe, Sd.Kfz 134) eredetileg lánctalpakkal körülvett görgője látható, a Párducé ugyanis nagyobb méretű, illetve karcsúbb is volt – jelezte egy olvasónk.
A Párducot 1944 őszétől egyébként a magyar katonák is használták:
[…]1944. június 10-én [került sor] a magyar honvédség német fegyverekre való fokozatos átfegyverzéséről szóló megállapodás megkötésére. Ennek értelmében az év végéig a magyar páncéloshadosztályok szervezetét is német mintára kívánták kiegészíteni, vagyis harckocsiezredeikbe egy osztály (zászlóalj) Pz.IV és egy osztály Pz.V Panther harckocsi került volna. A németek 1944 augusztusában 5 darab Panthert át is adtak kiképzési célra. Egyes visszaemlékezések szerint 1944. augusztus 23., vagyis a román kiugrás után egy eredetileg Romániának szánt Panther-szállítmány (mintegy 10-12 darab nehézharckocsi) ugyancsak a magyar honvédség birtokába jutott
– írja a Hadtörténelmi Levéltár 1999-es évkönyve, ami hozzáteszi: ezek a példányok szinte a háború végéig kitartottak, hiszen az utolsó járműnek a 2. páncéloshadosztály 1945. február 24-i jelentésében még látszik a nyoma.
A típus néhány túlélőjét a háború után a román hadsereg az ötvenes évek elejéig használta, nyolc görgő pedig később egy bukaresti parkban, pihenőpadok kereteiként tűnt fel. Egy 2006-os zöldterület-fejlesztés után veszett nyomuk.
