Fővárosi kőszínházi kedvencek Shaxpeare-től Pinokkióig
„Állandósuló társadalmi, környezeti és gazdasági kihívások”, „a kulturális támogatások aránytalan, részrehajló elosztása és a függetlenek totális kivéreztetése”, „egzisztenciális kiszolgáltatottság”, amely „egyre váratlanabb körökben teszi legitimmé a jelenlegi kultúrpolitika hatalomtechnikai módszereit” – csak néhány kulcsgondolat Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatójának évadnyitó beszédéből. A nem túl derűs összkép ellenére a Katona 2023/24-ban is hisz benne:
a színház az évek óta nem csituló viharos időkben sem veszíthet társadalomformáló erejéből.
Ennek értelmében terveznek is nem kevesebb, mint tíz új bemutatót. Csak hogy a legígéretesebbeket kiemeljük: mindjárt az évad kezdetén, októberben érkezik egy Madách-újragondolás Embtrag – Keressétek az Urat, amíg megtalálható! címmel Székely Kriszta rendezésében. Februárban Bagossy Júlia készít színpadi változatot a Sorstalanságból a színház Behívó című színházpedagógiai programjának részeként, amelyeket iskolákba is elvisznek majd.
De izgalmasan hangzik az is, hogy a pár éve nagyot ment Ruben Östlund-film, a Lavina is színpadra kerül szintén februárban, éspedig az Orlai Produkcióval és a Belvárosi Színházzal együttműködve, Pelsőczy Réka rendezésében. Ebben az évadban is saját szövegkönyvből készít előadást az utóbbi évadok legemlékezetesebb katonás előadásait – pl. a Melancholy Roomst – jegyző Tarnóczi Jakab is, a műről egyelőre csak a címe és a premierdátum tudható: Extázis, december 16. De szokásosan rendez Ascher Tamás is, Horváth Péter Jóccakát című darabját, jövő áprilisban. És messze nem csak ennyi a teljes évadterv.
Az egyre nehezebben élhető életünk és a mindennapokat sújtó folyamatos rossz hírek ellenére vegyük észre azt is, hogy mégis alkotunk, olvasunk, színházba járunk, tanulunk, neveljük a gyerekeinket… És mégis élünk! Valahogy ez az „és mégis” adhat nekünk erőt, reményt
– fogalmazott Kováts Adél igazgató a Radnóti Színház évadnyitóján. A 2022/23-as kortárs-hangsúly után – amiről az igazgatónővel készült nagyinterjúnkban is beszélgettünk – a 2023/24-es vállalás sem kicsi: „A színház mindegyik idei bemutatója a jól ismert ízig-vérig közép-európai katlanban való létállapotot tükrözi és boncolgatja.” Az évad négy bemutatója közül az első próbafolyamata már javában tart: Tena Štivičić kortárs horvát drámaírónő 3tél című díjnyertes darabja Alföldi Róbert rendezésében készül, és egy horvát arisztokrata család négy generációjáról mesél majd 1945-től 2011-ig. De lesz Istentelen ifjúság, Nagy Péter István rendezi, és Oidipusz, amit Szikszai Rémusz, továbbá Mohácsi János is rendez, éspedig Bródy Sándor A tanítónő című darabját.
„Megnövekedett a színházjáró kedv Budapesten. Ez természetesen jó, az okok azonban megmutatják jelenünk ellentmondásos állapotát. Nyomott kedélyű korszakokban mindig élénk a színház iránti érdeklődés” – világított rá Mácsai Pál az Örkény István Színház évadterveinek ismertetésekor. Négy plusz egy bemutató a terv: két nagyszínpadon, két stúdiós, és egy nyári bemutató a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ami a rákövetkező évadban a színház repertoárjának részévé válik. „Két nagy klasszikus új optikával, és két ősbemutató, köztük egy kortárs szöveg” – ígéri az igazgató. Az egyik klasszikus az Örkény William Shakespeare-újragondolási törekvéseinek következő etapjaként – a Rómeó és Júlia alapján készült Kertész utcai Shaxpeare-mosó után – ismét Bodó Viktor rendezésében, ismét Závada Péter átiratában érkezik a Lidércek, Shaxpeare, Delírium a Szentivánéji álom alapján, október 6-án. A másik klasszikus szövegből készült bemutató pedig Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének feldolgozása Gáspár Ildikó rendezésében.
A két ősbemutató közül az első rejtélyes: a színház ígérete szerint egy sikeres filmből adaptált előadás lesz Ördög Tamás rendezésében és a Dollár Papa Gyermekei társulat tagjaival, ám a darab címét valamiféle szerzői jogi hercehurca miatt egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra. A második ősbemutató pedig egy Kincses Réka által írt és rendezett kortárs mű Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza címmel. Az Örkény ráadásul 2024-ben lesz húszéves, így a bemutatók mellett is egy rakás egyéb programmal készülnek majd.
A Vígszínházban is lesznek figyelemreméltó címek, mindjárt az évad elején az Üvegcipő Mohácsi János rendezésében, az Ármány és szerelem is színpadra áll, David Doiasvili rendezi majd, és Hegedűs D. Géza Amadeusa is jól hangzik. Mindezzel együtt a Víg legígéretesebb címe a 2023/24-es évadból kétségkívül a decemberben bemutatni tervezett Pinokkó lesz: ha minden jól megy, a magyar musicalkultúra akár új klasszikussal is gazdagodhat, a zenés darabot ugyanis a Presser Gábor-Sztevanovity Dusán szupercsapat jegyzi, és Keresztes Tamás rendezi majd. A padlást és A dzsungel könyvét tető alá hozó színház újabb mesemusicale? Erős ígéret, nagyon bízunk benne, hogy valósággá is válik.
Még élő függetlenek
Pintér Béla Társulatánál egyszerre igaz az, hogy sosem tudni, mit várjunk tőlük – mert mindig tudnak meglepetést okozni –, és az is, hogy pontosan tudhatjuk, mit várjunk tőlük: karcos, éles, közéleti áthallásokkal teli, tűpontos szövegeket, olyan tükröt, amibe nem feltétlen kellemes érzés belenézni. Mivel az előadásaikra bejutni afféle művészet, így az érdeklődők jól ellesznek a jegyvadászattal a meglévő darabokra, emellett a beszédes című Réka és az Oltatlanok című új anyaggal készül a társulat 2023/24-re, amit mindjárt szeptemberben be is mutatnak. Ez lesz a társulat működésének huszonötödik évada, ám, ahogy Pintér Béla fogalmaz, nem tudni, lesz-e holnapután, azaz 2024/25-ös évad, és a 2023/24-eshez is nézői hozzájárulásokat gyűjtenek jelenleg is. Az új darab mellett a meglévők is műsoron maradnak, sőt, a társulat újra elővesz két régebbi, egy ideje már nem játszott darabot, a Gyévuskát, valamint Az Őrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög című előadást.
Az Átriumra szintén kiemelt figyelem vetül, szintén finanszírozási bánatok okán: a színház nemrégiben bejelentette, itt a vége, és a hamarosan induló lesz az utolsó évaduk. Épp ezért itt az ideje bepótolni, kinek mi kimaradt, mondjuk az évek óta a „bejuthatatlan” kategóriába eső Az Őrült Nők Ketrecét, de új bemutatók is lesznek, Vámos Miklós Anya csak egy van című regényének színpadi feldolgozása monodráma változatban Ivanics Tamással, valamint egy Holt költők társasága-adaptáció Vidovszky György rendezésében, Bányai Kelemen Barnával a főszerepben, aki miatt önmagában megérné megnézni a darabot.
Már tán nem is kellene kiemelnünk, annyira alap kezd lenni, de az idén harmincéves TÁP Színház is épp pénzt gyűjt a megmaradásra, emellett az új évadban már legalább egy új címet hoznak, az It’s a MATCH – or will be – maybe című, onlinetárskereső-témájú kísérleti előadást, ami már szeptember legelső napjaiban színpadra áll. A Dollár Papa Gyermekei társulás klasszikus évadtervvel nem jelentkezett, ám az egyelőre titkos című Örkény-együttműködésükre mindenképp érdemes lesz figyelni – a meglévő előadások mellett, melyek közül az Úriemberekkel indul a társulat évada, éspedig az Inota Fesztivál zárónapján.
Erős évadot ígér az Orlai Produkció is, bár egyelőre csak az évad első felének bemutatóit jelentették be. Az azonban elég jól hangzik: érkezik például két kultikus skandináv film adaptációja, a Még egy kört mindenkinek a Városmajori Szabadtéri Színpaddal együttműködésben – volt is már egy nyári előbemutató, szeptembertől pedig a Belvárosi Színház lesz a darab otthona – és a februárban bemutatandó Lavina, amit fentebb már említettünk, minthogy ez a verzió a Katonával együttműködésben születik, szintén a Belvárosiban játszva. Két teljesen új darabot is hoz a produkció, az egyik Kerékgyártó István decemberre tervezett új darabja, a Skorpió című családtörténet Máté Gábor rendezésében, a másik pedig egy Tasnádi István-mű, a Mikor hazudtam Péterfy Borival és Rohonyi Barnabással, a szerző rendezésében. Előbbit a Belvárosiban, utóbbit a 6színben játsszák majd.
Fővároson túl
Vízfejű ország, vízfejű színházkultúra, de azért körülnéztünk az ország többi nagyvárosában is, és találtunk is okot az utazásra. Kimondottan érdemes például átugrani mindjárt a szomszédba: a Budaörsi Latinovits Színházról ugyan kevés szó esik a mainstream sajtóban, ám kimondottan izgalmas szakmai munka folyik a főváros tőszomszédságában. A 2023/24-es évad is jól hangzik: érkezik A vágy villamosa Takács Katalinnal és Rába Rolanddal, Ördög Tamás rendezésében, Alföldi Róbert főszerepet játszik Molnár Ferenc Liliomjában, de rendez is, nem is akármit, hanem a Hamletet, impozáns szereposztásban. Máté Gábor egy kortárs amerikai darabot, a John című párkapcsolati drámát állítja színpadra a Pulitzer-díjas Annie Bakertől, de lesz babaszínház is, jelentsen ez bármit.
Ennél többet, de még így se sokat kell utazni a Veszprémi Petőfi Színházig, amely nem kisebbet ígér, mint egy úgynevezett Boldogság évadot, ami sok zenét, gyerekdarabot és vígjátékot jelent, lesz például Anconai szerelmesek, Vuk, Csárdáskirálynő és A Mézga család is, minket mégis leginkább Bereményi Géza Eldorádójának feldolgozása csigázott fel leginkább. Hasonlóan hangzatos nevű évadot ígér a Soproni Petőfi Színház is – Eperjes Károly művészeti vezetésével –: a 2023/24-es évad A Szenvedély Évada címet kapta, ami láthatólag szerelmi és vallási szenvedélyt is jelenthet, lesz ugyanis Rómeó és Júlia, Legyetek jók, ha tudtok és egy Jeanne d’Arc-történet is.
Tatabánya és benne a Jászai Mari Színház sem nagy ugrás, és akad is pár figyelmet érdemlő cím az évadtervben, így például Dragomán György Kalucsnija Göttinger Pál rendezésében, vagy a Kétely című klasszikus, amit itt Guelmino Sándor rendez, esetleg a Hóhérok Szikszai Rémusz rendezésében. Szegeden Shakespeare keretezi az évadot: a Szerelmes Shakespeare-rel indul és a Vízkereszt, vagy amit akartokkal zárul, a kettő között pedig lesz például Lúdas Matyi-újragondolás Matyi elszabadul, avagy sok lúd disznót győz címmel, de Juronics Tamás Fekete hattyúja is ígéretesen hangzik, ahogy A két Korea újraegyesítése vagy Az ajtó is.
Debrecen és a Csokonai Színház kilóra mindenképpen odateszi magát az évadban: négy játszóhelyen összesen tizenhat premiert ígérnek, többek között azért is, mert, mint az évadnyitón elhangzott, „az infrastrukturális fejlesztésekkel a Csokonai Nemzeti Színház Magyarország legnagyobb színháza lesz”. Erősítenek zenei fronton, így lesz például operabemutató, éspedig a Bohémélet, de négy kortárstánc-bemutató is szerepel az évadtervben, ígéretesen hangzik Visky András A test történetei (III-IV) című műve, a Nincstelenek Borbély Szilárdtól, és Tasnádi István Cyber Cyranója is. Azárt klasszikusok is lesznek: Dorottya, Úrhatnám polgár és Ördögök. De ha már Kelet-Magyarország: Miskolcra is érdemes elugrani, a színház ott épp kétszáz éves lesz ebben az évadban, amit tizenkét új bemutatóval ünnepelnek: Az üvegcipő itt is színpadra áll, a Hedda Gablerből is lesz egy feldolgozás Rusznyák Gábor átdolgozásában-rendezésében, de A salemi boszorkányokat is mindig érdemes újranézni, a Miskolci Nemzeti Színházban A szálemiek címmel áll színpadra december 7-i premierrel. És ha már a régióban jár az ember, Nyíregyházát is érdemes útba ejteni: a napokban zárult Vidor Fesztivál után kihirdették az új évadot, amelyben Mohácsi János, Verebes István, Szabó Máté és Keszég László is rendez majd, Mohácsi Molnár Ferenc Deliláját, Verebes a Macskajátékot, Keszég az Anconai szerelmesek egy új változatát, de a legtöbbeknek azért jó eséllyel Szabó Máté rendezésére csillan fel a szeme: az Életrevalók filmen klasszikus, színpadon is alighanem jól fog működni.
