Interjút adott az Enbudapestem.hu-nak Alföldi Róbert, akit a portál az Isteni végjáték című darab apropóján kérdezett. A színész-rendező újfent elmondta, hogy a tavalyi választások után visszavonult a közélettől, és azért is visszafogta a személyes szerepvállalásait, mert egyszerűen elfáradt.
Szóba került a mai hivatalos kultúrpolitika, melyről Alföldi azt mondta, ma már nem lehetne leforgatni olyan filmklasszikusokat, mint Fábry Zoltán Magyarok című filmje, Kovács András Hideg napokja, vagy Szabó Istvántól a Mephisto:
Pedig ezek a filmek ’78-ban, ’66-ban meg ’81-ben készültek. Végtelenül elkeserítő, hogy hova jutottunk a pártállam óta. Miközben Fábry Magyarokjánál szebben semmi nem beszél a hazáról, a magyarokról, a hazaszeretetről. Bár valóban nem az Aranybulla szintjén teszi mindezt.
Alföldi Róbert arról is beszélt, hogy ebben a légkörben miért nehéz dolgozni a kultúrában:
Mindenkinek az, aki nincs benne a fősodorban, aki nem gyakorolja a mindenféle kérdés, kritikai töltet, vagy minőségi szempont nélküli hatalmi seggnyalást. A képzőművészettől az irodalomig mindenhol ez van. Amit biztosan tudok, hogy ennek ellenére nem szűntünk meg. Mindenki csinálja, ahogy tudja.
Mivel a darabnak központi témája, hogy Isten újra eljön a Földre, a hit kérdése is szóba került az interjúban:
A valóban mélyen hívő emberek soha nem döngetik a mellüket. Nekik nem az a fontos, hogy más mit mond valódi hitnek, hanem az, hogy az alapvető bibliai értékeket, az önzetlenséget, a szolidaritást vagy a szeretetet betartsák és eszerint éljenek embertársaikkal. Magyarországon a kereszténységet pajzsként tartják FEL, erre hivatkozva lehet azt mondani, hogy üldözöd a keresztényeket, ha valamivel nem értesz egyet. Pedig baromi nagy tévedés azt gondolni, hogy egy keresztény ország olyan, mint a miénk – mondta Alföldi Róbert, aki szerint a valóban keresztény országok az emberre figyelnek és a keresztényi értékeket megtartva foglalkoznak a világgal meg az emberekkel. Arról is beszélt, hogy a magyar társadalom azért azonosulhat a mostani rezsim szellemiségével, mert a fontos pillanatokban magára hagyták, és egyik párt sem akarta megértetni az emberekkel, miért fontos például a demokrácia:
Egyáltalán nem lehet azon csodálkozni, hogy az emberek szoronganak, igyekeznek kapaszkodni valamibe, vagy szeretnének valahová tartozni. Nálunk ezt az állapotot végtelenül ügyesen használja ki a kormány: ha félsz, vagy szorongsz, vagy magaddal szemben bizonytalan vagy, akkor tartozni szeretnél valahova.
