Egy Berényi címet viselő költemény is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) – írja az MTI.
Az OSZK az évfordulóhoz kapcsolódva saját online felületén tette szabadon hozzáférhetővé tette a költő autográf verskéziratait, valamint az általa és hozzá írott leveleket, sőt, az anyagban eddig nem ismert vers is szerepel, amit Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője azonosított.
A közlemény felidézte: a család tulajdonában megőrződött Hymnust 1944-ben helyezte letétbe a gyűjteményben a költő oldalági leszármazottja, László Magda. A könyvtár a második világháborút követően a könyvtár a hagyaték megszerzésére törekedett, így rövidesen a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg, majd 22 lapnyi verskézirat került az OSZK birtokába.
Kölcsey önálló lapokon – jellemzően bifóliókon – rögzítette verseit, ennek ellenére a kéziratcsomagok rendjét a szakemberek meg tudták állapítani, így a könyvtár eredeti sorrendben őrzi őket.
A csaknem százhatvan ismert Kölcsey-versből a nemzeti bibliotéka száztizenöt kéziratot őriz, amelyeket az OSZK munkatársai nemrég digitalizáltak, így most bárki számára szabadon elérhetővé és letölthetővé váltak a copia.oszk.hu oldalon.
A könyvtár ezzel a publikálással nyitja meg a lap egy újabb gyűjteményét Művek címmel, amelyben a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött klasszikus szerzők autográf műveit, kitüntetetten a verseket, majd a tanulmányokat, az esszéket és a beszédeket adja közre.
A közvetlenül hozzáférhetővé tett szövegek a Kölcsey-oeuvre kiemelkedő darabjai, így a Hymnus mellett olyan kiemelkedő történeti versek lettek olvashatók, mint a Zrínyi éneke (Zrínyi dala), Zrínyi második éneke, Fejedelmünk, hajh… (Rákóczi, hajh…), a család eredetére és történetére reflektáló szubjektív-történeti vers, a Kölcsey. Emellett hozzáférhetővé váltak a személyes, szubjektív versek (Hév naptól…, Csolnakon), illetve a nagyközönség körében szinte teljesen ismeretlen, meglepő darabok, például az Ifj. B. Vécsey Miklós Szathmármegye főispáni helytartójának beiktatására című epigramma latinul, vagy Kölcsey fordításai magyarról németre (Szemere Pál versei: Himfy, A boldog pár)
– olvasható a közleményben.
Az anyagban az irodalomtörténet előtt egy eddig ismeretlen Kölcsey-versszöveg is megtalálható: Földesi Ferenc filológus, a Kézirattár vezetője a kéziratok vizsgálata és ellenőrzése során
Első olvasatra úgy tűnik, a verskezdemény Kölcsey Dobozi című versének tematikus, motivikus gyökere, Berényi címmel, de a szakemberek továbbra is dolgoznak az 1821. november 2-án született vers szövegének teljes kibontásán és az életműben való elhelyezésén.
A Copia a verseken felül a könyvtár kézirattárában őrzött Kölcsey-leveleket is megosztja az érdeklődőkkel – a huszonkét fennmaradt küldemény olyan történelmi nagyságok számára íródott többek között, mint Eötvös József, Szemere Pál, Szalay László, Heckenast Gusztáv vagy Kossuth Lajos.
Az OSZK digitális szolgáltatása a nemzeti kultúra pótolhatatlan kincseinek megőrzését is szolgálja, hiszen a régi kéziratok nem elhanyagolható hányadát a házilag készült tinták összetétele miatt a tintamarás veszélye fenyegeti: a vasgallusz tartalmú, erősen savas és fémionokat is tartalmazó tinták reakcióba lépnek a cellulózzal, a savasság mértéke, valamint egyéb körülmények arányában pedig elindul egy marási folyamat, amelynek
Ennek a leglátványosabb példája éppen Kölcsey Hymnus-kéziratán látható: a XIX. században olyan, nagy töménységű tinta ömlött a második lapra, ami néhány évtized alatt teljesen megsemmisítette a papír érintett részét.
