A falkutatás során csodás freskók részletei kerültek napvilágra a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnában, sőt, ezzel egyidejűleg a korábban már restaurált homlokzat freskók konzerválása is véget ért – írja a magyar épített örökséggel foglalkozó Műemlékek Fóruma nevű Facebook-csoportban Kerner Gábor építész és műemlékvédelmi szakmérnök, a Keszthelyi Városvédő Egyesület alapítója.
A XIV. századra datált külső képek a kápolna külső és belső falán egyaránt láthatók, utóbbiak eddig azonban nem voltak teljes méretükben ismertek, így a felfedezés fontos felfedezésnek számítanak.
A 2000-es külső feltárás során a kezében kulcsot tartó Szent Péter, lábánál koldussal ábrázolt Szent Márton püspök, a kezében lángpallost tartó, illetve lelkeket mérlegelő Szent Mihály arkangyal, Szent Bertalan (kezében késsel, vállára vett botján saját bőrével), Szent Miklós, illetve Jézus Krisztus kalászos ábrázolásainak egyike került elő – utóbbi Magyarországon méretében és ábrázolásmódjában is unikumnak számít, hiszen a Megváltó
gazdag ruhában, lábán lévő sebeiből kinövő, kézsebein is áthatoló növények közt, jobb kezében szőlővel, balban pedig gabonával látszik.
A belsőben többek közt újabb Krisztus-alak áldást osztó keze, vörös köpenye és glóriája került elő – Isten fiának alakját pedig a négy evangélista szimbólumai veszik körül, míg a keleti falon szerzetes szentek és két vértanú királylány mellett egy újabb Krisztus-arcmás tűnt fel.
A déli falon a feltámadás jelenete, valamint a Megváltó életének több fejezete elevenedett meg, a karzatról pedig az utolsó vacsora alakjai néztek vissza a hívekre — közülük hatan, illetve Krisztus nemrég újra láthatóvá vált.
A legérdekesebb felfedezést a Mária-alakot, térdeplő angyalt, illetve a galambként ábrázolt Szentlelket mutató diadalív környéke hozta, a szakértők ugyanis
A falakat borító kéregszerű lerakódások – amiket egy tűzeset még ellenállóbbá tett – eltávolítását, illetve a feltárás folyamatát Nemessányi Klára és Boromisza Péter restaurátorok végezték el, a munkák azonban nem értek véget, hiszen a cél a minél nagyobb részek restaurálása. Ezt a munkát az évszázadok alatt egymásra rakódó vakolatrétegek felvitelét segítő kalapácsütések nyomai nehezítik, a hiányok azonban könnyen helyreállíthatók.
A munkák során a török időkben részben beomlott, a XX. század hajnalán átépített templom Vaszary-kriptája is megújulhat majd.
A feltárásról, illetve annak eredményéről további részletek a LikeBalaton oldalán olvashatók, fotók pedig Kerner Gábor Facebook-posztjában is láthatók.
