Meglepő felfedezésre jutott nemrégiben a Skót Nemzeti Galéria egy munkatársa: a gyűjteményben végzett rutinszerű röntgenvizsgálatok egyike során Vincent van Gogh egy női portréja mögött a mindössze harminchét évesen elhunyt festő egy eddig ismeretlen képére bukkant.
A kisméretű alkotást 1960-ban egy Edinburghben élő ügyvéd, Alexander Maitland ajándékozta a gyűjteménynek, így az hatvankét éven át állt úgy a kiállítóterek falán, illetve a raktárban, hogy a titkát senki sem ismerte – mondta el a Guardiannek az intézmény a festmények konzerválásán dolgozó munkatársa, Lesley Stevenson, aki a Skót Királyi Akadémia a francia impresszionizmust bemutató nyári tárlatára készülve helyezte a művet a gépbe.
A Skót Nemzeti Galéria a képek röntgenezését továbbra is analóg módszerrel végzi, így Stevenson a sötétkamrában a tanúja lehetett annak, ahogyan a lassan feltáruló felvételről a Hollandiában született, de rövid élete jó részét Franciaországban töltő posztimpresszionista zseni arca néz vissza rá.
A további vizsgálatok kiderítették, hogy a kép egy lehet az önarckép-tanulmányok közül – öt ilyen képet az amszterdami Van Gogh Mzeum őriz –, amik jórészt korábbi képei hátoldalán, Nuenenben töltött két éve (1883-1885) alatt születtek.
A paraszti portré születési éve ezzel egybecseng, hiszen a művész vidéki emberekről is egy sor tanulmányt készített, mielőtt 1885-ben elkészíthette volna az első mesterművét, A burgonyaevőket.
A francia művészet szakértője, Frances Fowle szerint a felfedezésnek köszönhetően még többet tudhatunk meg Van Gogh művészi fejlődésének fontos, a Párizsba való 1886-os költözését megelőző kezdeti időszakról.
A skót múzeum kutatói most a szabad szemmel láthatatlan önarckép teljes, a rajta lévő festmény megtartásával történő feltárásán dolgoznak, a munka azonban bonyolult, hiszen az egy kartonlapon rejtőző arc állapota egyelőre ismeretlen.
