A péntek délelőtt, a Főpolgármesteri Hivatal udvarán tartott ünnepélyes eredményhirdetésen kiderült, hogy a 2021 novemberében kiírt pályázatra tizenkilenc pályamű érkezett be, aminek bírálására
hívtak meg, politikusként pedig egyedül Kerpel-Fronius Gábor, a bizottság elnöke kapott benne helyet.
A díjazottak kiválasztását hosszú vita előzte meg, végül sikerült konszenzusos döntést hoznunk
– mondta a főpolgármester-helyettes, aki egyúttal kiemelte: nem a Városházának csinálnak parkot, hanem azt szeretnék, hogy a főváros kapjon egy új, központi teret.
A városvezetés a nyitott és zöld kormányzásban, a közösségi döntéshozatalban hisz, amelyet a lehető legszélesebb módon szeretnénk megnyitni az emberek előtt. A méltatlan állapotban lévő Városháza Park felújítási projektje része egy komplex fejlesztési programnak
– tette hozzá Karácsony Gergely, akinek szavaihoz a bírálóbizottság társelnöke, Erő Zoltán főépítész csatlakozott, aki az eddig autóparkolóként használt nyolcezer négyzetméteres udvar a pályázatban megfogalmazott átalakításának a lényege az volt, hogy „meg kell fordítani” a Városházát, így új eleje legyen az épületnek. Bardóczi Sándor főtájépítésze ennél is tovább ment, ő arról beszélt, hogy anno az Erzsébet-híd megépítésével a főváros elveszítette főterét, és azóta keresik azt.
Ezt most végül megtalálták:
győztes pályaművet a Lépték-Terv Tájépítész Iroda adta le.
A tervezők által megálmodott, 2023-2024-ben valóra váltani vágyott terv kilencven méteres átmérőjű körének külső héján egy padokat, ülőfelületeket, hintákat, párakapukat, vízjátékokat és árnyékolókat magába fogadó sávot találhatnak majd a városlakók, a második réteg pedig egy fásított, de burkolt köztéri héjként valósul meg, ami különböző rendezvényeknek is otthont ad majd.
A csapadékot hasznosító, sőt, összegyűjtő és megszűrő terv a Városháza belső udvarainak megnyitását és átjárhatóvá alakítását, illetve az épület alsó szintjének kávézókkal, üzletekkel és kiállítótérrel történő megnyitását javasolja a tér felé, sőt, az újra felszínre kerülő egykori városfal mellett, a vélhetően örökre tervasztalon maradt hátsó épületszárny helyén is elhelyezne egy installációt.
– olvasható az MTI beszámolójában, ami az iroda munkatársától, Szakács Barnabástól is idéz:
Egy város akkor lesz jó hely, ha az emberek ott jól érzik magukat. A szimbólumként választott kör befogadja azokat a történeteket, amelyek itt az elmúlt kétszáz évben zajlottak, a városfalat, a meg nem épült épületszárnyat, a Madách-tengely megtorpanását, illetve azt a fasort, amelyet akkor ültettek, amikor egy butiksor épült oda.
A tervpályázat második díját a CAN Architects Studio + Újírány Tájépítész Kft. érdemelte ki, míg a harmadik díjat megosztva kapta a Baki Áron, Gadolla Máté, Kőműves Márton, Takács Ákos, Pápai Veronika és Csomay Zsófia alkotta Mókambé építészkollektíva és az OpenSpace tájépítészeti stúdió közös pályaműve, valamint a Lima Design Kft.
További két munka mindezek mellett megvételt nyert: ezek egyike Csépke Tamás és Skrabák Zoltán terve, a másik pedig a BKM Nonprofit Zrt., illetve a KIMA Studio Kft. együttes műve.
A park visszadása 2019-ben az önkormányzati választások fontos ígérete volt, a munkák ezzel pedig nem érnek véget a leendő park szűkebb környezetében: zajlik a Városháza hátsó homlokzatának felújítása, sőt, a tervek között szerepel, hogy a Merlin Színháznak korábban helyet adó épület felújításával, majd a Budapest Galériának a Gerlóczy utcai szárnyba költöztetésével még több élet és kultúra költözzön a Városházára.
A díjazott pályaművek a pályázat hivatalos oldalán külön-külön is végignézhetők.
