Semjén Zsolt a film díszbemutatóján hangsúlyozta: a világkiállításhoz kapcsolódva könyvsorozatban jelennek meg a nagy vadászírók munkái, új műtárgyak születtek, filmek készültek – köztük a világkiállítás megrendelésére, a Takarékbank támogatásával készült tévéfilm, amiben Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze alakítja a címszereplőt.
Semjén szerint mindig vita tárgya volt, hogy kik tartoznak a legnagyobb vadászok közé, de a Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, illetve Fekete István alkotta triász helye megkérdőjelezhetetlen.
Széchenyi életművében a vadászat és az irodalom teljes egységben van, Fekete István sokkal nagyobbat alkotott az irodalomban, mint a vadászat tekintetében, Kittenberger Kálmán pedig nagyobb vadász volt, mint amilyen író. De a vadászat ethoszának irodalmi megfogalmazása mindhármuknál egységet alkot, ezért az ő hármasságuk mindig a magyar vadászirodalom fundamentumát fogja jelenteni
– emelte ki a beszédből az MTI közleménye, ami szerint a miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy Kittenberger Kálmán egyszerű emberként jött világra, vadászatai finanszírozását verejtékes munkával biztosította, sőt, tőle ered az a gondolat is, hogy az ideális állatkert nem vasrács mögé zárva, hanem természetes közegükben mutatja be az állatokat.
Az életrajz bemutatása mellett a brutális pénztemetővé vált Pannon Parkra való kikacsintás sem maradhatott el:
Sajnos a Fővárosi Állat- és Növénykertben nem készült el a Pannon Park, pedig ott még jobban lehetett volna Kittenberger kultuszát ápolni.
Az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztosként, illetve a film egyik producereként is megjelent Kovács Zoltán elmondta, hogy két éve dolgoznak az expo előkészítésén, rövidesen – szeptember 25. és október 14. között – pedig kiderül majd, hogy ezt eredményesen tették-e. A politikus felidézte: 1971-ben Magyarország egy rendkívül sikeres vadászati világkiállítást rendezett, ötven év elteltével azonban teljesen más a politikai, társadalmi és a szakmai közeg, megváltozott a vadászat megítélése, tartalma is, így nagy fába vágták a fejszéjüket, de mindezt azzal az alázattal tették,
amire az embert a történelem tanítja.
Az utolsó vadászat című film összefoglal mindent, ami Kittenberger életében történt és utal arra a hagyatékra is, amelyet a ma generációja is folytat – zárta beszédét Kovács, akinek szavaihoz a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéésért felelős kormánybiztos, Káel Csaba is csatlakozott, örömét kifejezve aziránt, hogy az elmúlt évben Széchenyi Zsigmondról, illetve Kittenberger Kálmánról is készült életrajzi film.
Az utolsó vadászat című, 2021-ben forgatott film főszerepeit Bodrogi Gyula, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás játssza. A rendező Tősér Ádám, az operatőr Győri Márk, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és a Takarékbank vezérigazgatója, Vida Joe.
Az afrikai archív felvételeket, illetve a Börzsönyben készült képeket váltogató film Fekete István Kittenbergerrel való barátságát állítja a középpontba, és azon keresztül mutatja be, hogy milyen ember volt, illetve azt, hogy milyen hatalmas életművet hagyott maga után. A magyar utazó a XX. század első évtizedeiben olyan helyekre jutott el Afrikában, ahol fehér ember még nem járt, így gyakran szenvedett a maláriától, az éhségtől és a szomjúságtól, a nagyvadakkal való küzdelmeiben pedig számtalan sebet szerzett. Másfél évtizeden át járta Afrikát, vadászott a mai Tanzánia, Kenya és Uganda földjén, de vezetett expedíciót a Kilimandzsáró környékére is. Utazásai alkalmával ötvenhétezer ízeltlábút juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak, köztük háromszáznál is több, korábban ismeretlen fajt, továbbá háromezerötszáz gondosan preparált madarat és kétszáznegyven emlőst, köztük nagyvadakat is. A világ különböző múzeumaiban jelenleg is megtalálható az általa gyűjtött és preparált negyven madárfaj több mint nyolcvan példánya.
Az ötvennégy perces filmet a vadászati világkiállításon is vetítik majd, de rövidesen a Duna Televízióban a tévépremierre is sor kerül majd.
