Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant?
Ha nem talán az írói álneve ismerősen cseng: ő volt George Sand, francia írónő, novellista, akinek különleges, mozgalmas életéről a közelmúltban könyv jelent meg, Beate Rigiert tollából.
Párizs, 1831.
Egy férfiruhába öltözött fiatal nő lép be a neves Le Figaro szerkesztőségébe. Arisztokrata származását, báró férjét és boldogtalan házasságát hátrahagyva készen áll az élete újrakezdésére. Első könyvét fiatalabb szeretőjével, a bohém Jules Sandeau-vel írja, ám szakításuk után saját néven kell vállalnia írásait. Ebből a kényszerűségből születik meg George Sand, aki minden leírt szavával bátor és tabudöntő harcot folytat a nők egyenjogúságáért. Szenvedélyes író: nem csupán a függetlensége és a nadrágos megjelenése okoz botrányt városszerte, de romantikus regényei is, melyek egyszerre lelkesítik és taszítják olvasóit. Saját életében is küzd a szerelem szabadságáért, Alfred de Musset íróval folytatott pusztító kapcsolata után tíz éven át tartó békére lel a híres zeneszerző, Frédéric Chopin oldalán.
„Lassanként ő is kezdi elfogadni magát. Nőként, aki ugyanolyan jogokra formál igényt, mint egy férfi, de közben az anyaszerepről sem mond le. Művészként, akinek hangja, nyelve van, amelyet mindazoknak a szolgálatába akar állítani, akik hozzá hasonlóan megpróbálnak önmaguk lenni. Akik a szerelmet többre becsülik a konvencióknál, akikben van bátorság ahhoz, hogy átlépjék a korlátokat.
Megkondultak a Notre-Dame harangjai, éjjel két óra volt. Aurore felkelt, és belebújt a régi férfiöltönybe, amelyet egy éve varrt magának. A hold besütött a szobába, és ő ugyanúgy, mint annak idején, minden oldalról megnézte magát a tükörben. – George Sand – suttogta magának.”
