Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem fog megépülni a kormánykörökhöz kapcsolható balatonvilágosi társasház

Márciusban járta körbe a magyar lapokat a balatonaligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában építeni vágyott, kilencvenkét lakásos társasház-óriás terve, ami a kormánytól kapott, nemzetgazdasági szempontból való kiemelésnek köszönhetően túlméretezett, a partszakasz egy részét lezáró monstrumként valósulhatott volna meg, hiszen építési engedélyt kapott.

Az ügy az elmúlt napokban erősen eszkalálódott, hiszen egy héttel ezelőtt arról számoltunk be, hogy előbb eltűnt a lehetőségeket tágító nemzetgazdasági szempontból való kiemelés, majd a Miniszterelnökség és a Kormányhivatal is megsemmisítette a jogerős engedélyt, aminek birtokában az építés, az azt megelőző alapozás és további területrendezés bármelyik pillanatban elindulhatott volna.

ÉTDR

A háttér

A fejlesztési terület tulajdonosa, az Archibald Ingatlanhasznosító, Szabadidő, Sport Kft. mögött két cég, a Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Zétavár Szabadidő, Sport és Ingatlanhasznosító Kft. áll.

A MAHIR Salgótarján Kft-ből kinőtt Media Systemnek 2004-2012 közt a NER-közeli Nézőpont Csoport Zrt. igazgatósági elnöki posztját is betöltő dr. Győri Tibor volt a tulajdonosa, aki azóta két fiával, a Nézőpont igazgatóságában ülő dr. Győri Andrással, illetve Győri Attilával osztozik a cégen. A háttér a Zétavár esetében sem egyszerű: tulajdonosai dr. Bártfai Beatrix és dr. Sárhegyi Zoltán, közös gyermekük, dr. Sárhegyi István, illetve dr. Rábely Balázs, szintén Bártfai gyermeke, aki ügyvezetőként is szerepel a cégben.

A Nemzeti Választási Bizottságban 2013 óta a Fidesz által delegált tagként ülő Dr. Sárhegyi Zoltán és felesége az elmúlt tíz évben jócskán részesültek a kormány figyelméből: az 1993-ban alapított Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetőiként (az irodában Rábely irodavezető-helyettesként, Győri András pedig a Győri Tibor Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltként van jelen) számos közbeszerzésen arattak sikert. Ügyfeleik közt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a MÁV, és a NISZ Zrt. is feltűnt, de számos alkalommal segítették az állami tulajdonú Eximbankot, de a nagy port kavart sukorói telekcsere-ügyben is ők képviselték az államot.

A korábban Habony Árpád ügyeiben is eljáró dr. Bártfai Beatrix, illetve dr. Sárhegyi Zoltán persze nem csak az építőiparba próbál betörni: május 10-én kiderült, hogy gabonatermesztésre alapítottak céget, de a Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás neve bukkant fel a vadászati kiállítást szervező állami cég körül is, hiszen bő egyéves, határozott idejű megbízásokkal összesen 378,4 millió forinthoz jutnak tőlük.

A Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott – tizenöt napon át bíróság előtt megtámadható – elutasító határozat most jutott el az építési terület környékén élő, a munkákat egy beadvánnyal megállítani kívánó ingatlantulajdonosokhoz, így a részletekre is fény derült.

Az irat tizenegy olyan kifogást mutat be, amik jórészt csak a kormányrendelet általi kiemelésnek köszönhetően valósulhattak volna meg – köztük a következőket:

A teleknek a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) szerint 20, a kormányrendeletnek köszönhetően azonban 30 százalékát építhették volna be. Az építési engedélykérés 29,09%-ról szól, az ellenőrzés azonban rámutatott arra, hogy a munkálatok a kitágított határokat is túllépték volna (30,53%)
A maximális épületmagasság a HÉSZ szerint 8,0 méter, a legnagyobb beépítés pedig 1600 négyzetméter – a tervezett ház ezt bőven túllépte:
kétszer magasabbra, illetve másfélszer nagyobbra nőtt volna a lehetségesnél.
Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint üdülőházas területen általában üdülési célú épület helyezhető el, ez azonban társasház lett volna.
A tervezett épületek túllépték az úgynevezett K-vonalat, azaz nem hagyták meg a kötelező, nyilvánosan járható parti sávot, sőt, az úgynevezett oldalkert-szabályt sem elégíti ki, így a telek egyik oldalán túl közel lennének a szomszédok.
A telken egyszerűen nem fér el az ekkora épületekhez szükséges 138 parkolóhely.

A lakók beadványáról a határozat nem szól, pedig abban néhány olyan dologról is szó esett, ami a hatóság a jövőben történő beépítések során születő álláspontját előlegezte volna meg.

A most postázott dokumentum bíróság előtt tizenöt napon belül megtámadható, az építési engedély visszavonása, illetve a kiemelés eltörlése azonban kedvező irány a terület jövője érdekében.