Kultúra

Polanski is nyert a francia Oscaron, a kihirdetéskor néma csend lett, többen kivonultak

A gála helyszínét adó épület előtt is tüntetések zajlottak Polanski miatt. Körbe kellett zárni az épületet.

A francia külvárosokban tapasztalható rendőri erőszakról készített Nyomorultak című alkotás, Ladj Ly első nagyjátékfilmje kapta meg a legjobb filmnek járó legjelentősebb francia elismerést, a César-díjat péntek este Párizsban – írta az MTI. A cannes-i fesztiválon a zsűri díjával jutalmazott film Párizs egyik keleti elővárosában, Montfermeilben egy fekete bőrű kiskamasz sérelmére 2008-ban elkövetett rendőri túlkapás ügyét dolgozta fel.  A film címe Victor Hugo világhírű regényére utal –A nyomorultak címűre –, amelynek egyik fontos helyszíne Montfermeil, ahol a XIX. században és jelenleg is a francia társadalom számkivetettjei élnek. Az alkotás – amely a francia mozikban bemutatott legsikeresebb filmként elnyerte a közönség César-díját is – az első játékfilm, amelyben a francia elővárosok összetett társadalmát a hazai nézők is teljes valóságában láthatják.

Roman Polanski Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje is három Césart nyert el, a legjobb rendezésért, a legjobb adaptációért (Robert Harris D. című regényéből) és a legjobb jelmezért (Pascaline Chavanne), jóllehet a nemi erőszakkal vádolt rendező elismerése ellen feminista szerveztek mellett közéleti személyiségek is tiltakoztak. A 86 éves lengyel-francia rendező emiatt nem is ment el a díjkiosztóra.

Polanski rendezői díjának bejelentésekor a teremben csend lett, többen felháborodva távoztak, köztük a francia filmvilág szexuális botrányainak jelképévé vált Adele Haenel színésznő is.

Ő volt az első francia színésznő, aki a szexuális botrányok nyomán tavaly novemberben néven nevezte állítólagos zaklatóját, Christophe Ruggia francia filmrendezőt, akit azzal vádol, hogy 12 és 15 éves kora között rendszeresen zaklatta szexuálisan. Az interjú óriási visszhangot váltott ki a francia közéletben és elsősorban a filmes világban, Ruggia ellen azóta ügyészi eljárás indult, Polanskit – aki ellen az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta elfogató parancs van érvényben egy kiskorú lány megerőszakolása miatt – pedig tavaly novemberben egy újabb nő vádolta meg azzal, hogy több mint negyven évvel ezelőtt megerőszakolta őt.

A 45. César-díj gálaestjének helyszínéül szolgáló Salle Pleyel koncerttermet egyébként hermetikusan körbezárták a rendőrök, miután több tucat feminista már két órával az ünnepség kezdete előtt füstbombákkal a kezében próbált az épület közelébe jutni, miközben azt kiabálták, hogy „Erőszakoló Polanski, bűnös mozi, cinkos közönség!”.

Polanski csütörtökön jelentette be, hogy nem lesz jelen a díjkiosztón, mert az szerinte „nyilvános lincselésnek” ígérkezik, és szeretné megóvni a családját. A díjátadót egyébként filmjének teljes stábja bojkottálta.

Franck Riester francia kulturális miniszter egy pénteki interjúban úgy vélte, hogy Polanski elismerése a legjobb rendezői díjjal „rossz jelkép lenne ahhoz a tudatra ébredéshez, amelyre mindannyiunknak szüksége van a szexuális erőszak elleni küzdelemben”.

Adele Haenel pedig előzetesen kijelentette, hogy a francia-lengyel filmrendező díjazása „az áldozatok szemen köpése lenne”.

Három César-díjjal jutalmazta egyébként a francia filmakadémia 4700 tagja Nicolas Bedos Boldog idők című filmjét is: a rendező megkapta a legjobb forgatókönyvért járó szobrot, Fanny Ardant vehette át a legjobb női mellékszereplő díját, és ez a film kapta a legjobb díszletért (Stéphane Rozenbaum) járó elismerést is.

A legjobb férfi alakítás díját Roschdy Zem kapta Arnaud Desplechin Kisváros, éjjel című thrillerében nyújtott alakításért. Az egyik legszegényebb francia városban, a belga határhoz közeli Roubaix-ban játszódó film egy megtörtént gyilkosság nyomozásának történetét dolgozza fel.

A legjobb női alakításért járó szobrot Anais Demoustier vehette át Nicolas Parizernek az Alice et le Maire (Alice és a polgármester) című első filmjében nyújtott alakításáért.

Az elsőfilmes César-díjat a Mounia Meddour rendezésében készült, Algériában játszódó Papicha érdemelte ki. A legjobb fényképezésért járó Césart a Portré a lángoló fiatal lányról című film operatőre, Claire Mathon vehette át.

Csak pár nap jut a szerelemből, de az is elkísér, amíg élünk
Csipkefinom, érzéki film beszél a nők eredendő misztikumáról a filmben, melyben festőnő és modellje szeretnek egymásba. Portré a lángoló fiatal lányról kritika.

A legjobb külföldi filmnek járó Césart a négy Oscar-díjjal jutalmazott Élősködők, Bong Dzsun Ho dél-koreai filmrendező alkotásának ítélte a francia filmszakma. Az Élősködők májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, azóta több ország filmszervezetének és a kritikusok több díját is megszerezte, köztük a Golden Globe-díjat és a brit filmakadémia díját is.

Az új osztályharcban a szülinapi torta is véres lesz
Az Élősködőket évek múlva is lenyűgöző filmnek tartjuk majd, de 2019-ben metszően aktuálisnak is érezzük. Kritika.

Kiemelt kép: Lou BENOIST / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.