Kultúra

Csuja Imre: Én már nem befelé megyek az életbe, hanem kifelé onnan

Csuja Imre a Best magazinnak adott interjút, melyben arról mesélt, hogy 35 éves pályafutása alatt őt sem kímélték a bakik a színpadon. Az Örkény István Színház színésze, akit a nézők A mi kis falunkból is ismerhetnek, számos történetet fel tud idézni, amikor fel kellett találnia magát, bár ez nem mindig sikerült.

Az egyik ilyen eset, amikor főiskolásként az Ember tragédiájában játszott, és az egyik jelenetben térdre kellett ereszkednie, majd előrántania nadrágja zsebéből egy pisztolyt. A mozdulat közben viszont elszakadt a nadrágja, a pisztoly pedig beakadt. Mikor szíven kellett volna lőnie magát, az ügyelő elsütötte a pisztolyhangot és Csuja szerint a nézők így csak annyit láttak, hogy „a főiskolás színész tökön lövi magát”.

Tavaly a Hamletben annyira belefeledkeztem Gálffi László játékába, hogy megszólalni is elfelejtettem

– mondta.

A színész az elmúlt években hajléktalanoknak is szaval, adott már elő hajléktalanvonaton és- szállón, de éjjeli menedékhelyen is.

Egészen más a közeg[…]Tapintható, hogy mennyire másképp szólal meg egy mondat, mennyire más akusztikája van egy gondolatnak, legyen szó a Jónás könyvéről vagy a Szózatról. Másképp rezonálnak ezek az emberek. Éheznek a kultúrára, meggyőződésem, hogy sokkal érzékenyebbek az átlagnál.

Csuja Imre jövőre lesz hatvan éves, de egyelőre annyi munkát vállal, amennyit csak tud. Persze szakít időt a pihenésre is, például gyakran kertészkedik.

Muszáj néha kikapcsolni. De a nyugdíjas éveket is tervezem már, hiszen lássuk be, én már nem befelé megyek az életbe, hanem kifelé onnan.

Kép: Best magazin

Kiemelt kép: Zih Zsolt / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik