A Kurt Cobain seatlle-i otthonába érkező villanyszerelő 1994. április 8-án fedezte fel az énekes holttestét, akiről először azt hitte, hogy csak alszik, míg meg nem látta az állára irányított puskát. A vizsgálatok szerint ekkor már napok óta halott volt, és már április 5-én – vagyis 25 éve, pontosan ezen a napon – ölte meg magát a Nirvana frontembere, aki a korszak legnagyobb rocksztárja volt, egyben a Seatlle-ből világhódító útjára induló grunge legmeghatározóbb alakja. A tragédia megrázta a közvéleményt, és hamar szárba szökkentek az arról szóló elméletek, hogy Cobain nem is maga vetett véget az életének, hanem meggyilkolták, csak aztán öngyilkosságnak álcázták az egészet.
Ez nevetséges. Megölte magát. Találkoztam vele egy héttel előtte, mély depresszióban szenvedett. Hat héttel korábban volt már egy öngyilkossági kísérlete, sokat írt és beszélt az öngyilkosságról, drogok hatása alatt állt és volt egy puskája
– mondta a mai napig keringő elméletekről az Independentnek Cobain egykori menedzsere és barátja, Danny Goldberg, aki szerint azért spekulálnak erről az emberek, mert túl nagy a tragédia és a veszteség ahhoz, hogy szembenézzenek szomorúan nyilvánvaló igazsággal. Goldberg beszámolója szerint Cobaint nagyon megviselte a rá irányuló médiafigyelem, a nyilvánosság csapdájába zárva érezte magát. Az utolsó heteiben többször próbálták a barátok és családtagok rábeszélni, hogy vonuljon be elvonóra, nem sikerült végigcsinálnia.
Goldberg most könyvet is írt az énekessel való kapcsolatáról, Serving the Servant címen, amiben utolsó telefonbeszélgetésüket is felidézi Cobainnal. A beszélgetés egy pontján a menedzser három éves kislánya, Katie, beviharzott a szobába, és elkérte apjától a telefont.
Reméltem, hogy az ő hangja felvidítja. Egy-két percig beszélgetett Kurttel, felháborodva közölte vele, hogy Frances (Kurt és Courtney Love lánya) legutóbb megcsípte őt, amikor találkoztak. Majd figyelmesen hallgatta a válaszát egy darabig, és azt mondta: ’Kurt, morcosnak tűnsz. Ne legyél morcos!’. Majd közölte vele, hogy szereti és visszaadta nekem a telefont. Én is elmondtam Kurtnek, hogy szeretem. Majd elköszöntünk egymástól, de a kétségbeesés nem tűnt el a hangjából. Nem tudtam mit tegyek. Ez volt az utolsó alkalom, hogy beszéltünk.
– írja Goldberg, aki szerint Cobain egy volt a nagyok közül, csakis Bob Dylannel, Bob Marleyval, Edith Piaffal, John Coltrane-nel és Billie Holiday-jel említhető egy lapon. A menedzser úgy látja, ha nincs a tragédia, Cobain akár generációja Neil Youngja lehetett volna, aki ‘újra és újra kiég, de sosem halványul el’. Szerinte képes lett volna időről-időre új önkifejezési módokat találni magának, akár a zenekarral, akár nélkülük. Persze így, mindössze pár év alatt is kitörölhetetlen hatást gyakorolt a modern rockzenére, letérítve azt a 80-as évek macsó nyomvonaláról egy sokkal bensőségesebb, érzékenyebb és vívódóbb irányba.
Kiemelt kép: Getty Images
