Az Oktogon helyén egészen az Andrássy út (eredetileg Sugár út) építésének megkezdéséig, 1872-ig egy óriási gödör állt, hét évvel később, 1879-ben viszont már a ma is látható négy épület szegélyezte az egyszerűen csak Nyolcszög térnek elnevezett teret. Az 1920-as években ezt lecserélték az azonos jelentésű, ám kétségkívül klasszisokkal jobban hangzó Oktogonra, de ezt a nevet nem viselhette sokáig.
A Bethlen István és Benito Mussolini közt 1927 áprilisában megszületett olasz-magyar barátsági szerződés után a két ország közti szálak egyre szorosabbá váltak, 1936-ban pedig Magyarország úgy döntött, hogy a széles sugárút egyik nagy terét az olasz miniszterelnökről nevezi el.
A választás az Oktogonra esett, mely még a szövetség 1943-as bukása után is, egészen a szovjetek megérkezéséig viselte ezt a nevet.
Ezután újra visszaerősíthették a régi Oktogon feliratú táblákat, 1950-ben viszont a kommunista városvezetés az 1917-es októberi orosz forradalom emlékére November 7. térre nevezte át a közterületet. 1990-ben természetesen az évtizedeken át Népköztársaság útjának nevezett Andrássy út mellett ennek a nevét is visszaállították.
A magyar külpolitika ezidőtájt azonban fokozatosan a Harmadik Birodalom felé fordult, hiszen Olaszország súlyával szemben a náci Németországé gyors mértékben nőtt. Nem meglepő tehát, hogy az Oktogonéhoz hasonló sors érte a Kodály köröndöt is, ami az Andrássy út építése előtt szintén egy jókora, szemétlerakásra használt gödör volt. Az eredetileg egyszerűen csak Körönd nevet kapott, szimmetrikus tér 1938-ban a náci diktátor nevét vette fel, így a szovjetek érkezéséig a Hitler Adolf tér felirat díszítette a sugárútra néző négy, ívelt homlokzatú épület sarkait.
A háború után természetesen visszakapta a Körönd nevet, amit az itt élő Kodály Zoltán halála után, 1971-ben Kodály köröndre változtattak.
Ez a két eset korántsem volt egyedi, hiszen a történelmi Magyarország több városában, így Kolozsváron és Szabadkán is egy-egy tér átnevezésével adóztak Hitlernek:
