Farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti, és bár manapság is jelmezbálokról ismert, hajdan ez volt az év talán legvidámabb része. Magyarországon a középkorban honosodott meg, ilyenkor tartották a zajos mulatságokat, lakodalmakat.
A vízkereszt utáni első hétfő neve regelő hétfő, ami a nagy ivászatra, lakomára, áldomásra utal, de magában foglalja a szerencsés évkezdést is.
A mulatság ideje
Farsang vasárnapjait nevezik első, második, harmadik stb. menyegzős vasárnapnak is, mert az egyház nem tiltotta a menyegzőt. Persze ezeket a vasárnapokat is az Úrnak szentelték, de a pap ilyenkor hirdette ki a szószékről a házasulandókat.
Érdekesség, hogy a katolikus parasztság szinte kizárólag a hétfői és a szerdai napokon tartott lakodalmat.
A farsang terjedelme évről-évre változik. Vízkereszt mindig január 6-án van, de hamvazószerdát a húsvétból kell számolni. Húsvét pedig mozgó ünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap, a “naptár szerint” valamikor március 22. és április 25. között. Hamvazószerda pedig a húsvét vasárnap előtti 40. nap, ekkor kezdődik a böjt.
Tobzódócsütörtök
Idén húsvét március 27-ére esik, hamvazószerda pedig február 10-ére. Tavaly nyolc nappal volt hosszabb a farsangi időszak, jövőre pedig tizennyolc nappal jut több idő a bulikra, 2017-ben ugyanis március 1-jén lesz hamvazószerda.
Mindig fáj, ha valami jó véget ér, és így voltak ezzel elődeink is. Olyannyira, hogy főleg Észak- és Kelet-Magyarországon hamvazószerda után fel is függesztették a böjtöt, és még gyorsan elfogyasztották a farsangi maradékot.
Dőrék és a bakkuszjárás
Hazánkban gyakran kapcsolódott különböző alakoskodás és “adománygyűjtés. Persze nem a mai jótékonykodásról van szó. A bakkuszjárás például a Felvidéken volt elterjedt: a legények húshagyó kedden szamár-, kecskebőrbe vagy női ruhába bújtak, kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut.
Az utcán állókat megtréfálták, a lányokat megcsipkedték, bekormozták, céljuk a mulattatás volt. Útközben ajándékokat kaptak, ételt és italt, amit később a kocsmában vagy a fonóban el is fogyasztottak.
A Csallóközben ugyanezt dőrének nevezték, de a fiúk kicsit durvábbak voltak.
Néma játékkal és tánccal szórakoztatták a háziakat és a bámészkodókat, miközben megpróbáltak kolbászt, szalonnát lopni.
Nem is szívesen engedték be őket, de ahova igen, ott persze mulatság volt az egész. Az “előadás” végeztével a legények itt is ajándékot kaptak.
