Kultúra

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

A Szegeden született Pogány Vilmos Londonon és Párizson át jutott el az Egyesült Államokba, ahol csodás könyvillusztrációival, grafikáival, reklámjaival és festményeivel iszonyú népszerűségre tett szert.

Willy Pogány Pogány Vilmos András néven 1882-ben született Szegeden, gyermekkorát paraszti környezetben, állatok közt töltötte. Hatévesen szülei Budapestre küldték, ahol a gimnázium elvégzése után előbb a mérnöki pálya felé kezdett kacsintgatni, hogy édesapja halála után támogathassa édesanyját, de a rajz és festészet szeretete miatt végül a művészet felé indult. Egy évet töltött a Műszaki Egyetemen, de eközben is rengeteget rajzolt. Végül egy művészeti iskola elvégzése után előbb Münchenbe, majd Párizsba ment, ahol további tanulmányokat folytatott.

A francia fővárosban két évet töltött, de nem figyeltek fel tehetségére, így rengeteget nélkülözött. Félretett pénzéből 1906-ban Londonba indult, ahol végre utolérte a szerencse, és könyvillusztrátorként kezdett dolgozni. Emellett portrékat, falfestményeket és más képeket is készített, sőt, a szobrászatba is belekóstolt. 1909-ben a Franklin Társulat számára illusztrálta Jókai Mór Mire megvénülünk című, 1865-ben megjelent regényének mindkét kötetét:

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Itt készítette el első négy komoly munkáját, amellyel bekerült a magasan jegyzett grafikusok köreibe: Samuel Taylor Coleridge legismertebb költeményét (Ének a vén tengerészről, Szabó Lőrinc általi magyar fordítása a Nyugatban jelent meg, itt olvasható) 1910-ben, a Tannhausert 1911-ben, a Parszifált 1912-ben, a Lohengrint pedig 1913-ban készítette el kalligráfiai igényességgel, illusztrálta őket, és tervezte meg borítójukat.

Az Ének a vén tengerészről (1910)

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Tannhauser (1911)

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Parszifál (1912)

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Lohengrin (1912)

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Tíz, Londonban töltött év után, 1914-ben végül az Egyesült Államokba költözött, mert elkezdte érdekelni a színház világa. Előbb kisebb színpadok számára készített díszleteket és jelmezeket, de 1917-1921 közt például a világhírű Metropolitan Opera is igénybe vette a szolgálatait.

Fiával 1913-ban
Fiával 1913-ban

Műveivel díjak egész sorát nyerte el, többek közt a Panama Pacific International Exposition néven is ismert 1915-ös világkiállításon is aranyérmet szerzett.

Nem hagyott fel az illusztrációk készítésével sem, rajzait egy egész sornyi magazin, köztük a Harper’s Weekly, a Ladies Home Journal, a Theatre Magazine, vagy épp a Metropolitan Magazine közölte. A harmincas és negyvenes években Hollywoodban is dolgozott – előbb díszlettervezőként, majd art directorként öregbítette már egyébként sem csekély hírnevét. Dolgozott a Boris Karloff főszereplésével készült A múmiában (1932), de az Oscarra jelölt 1937-es Make a Wish-ben is. Festett a Barrymore család, Douglas Fairbanks Jr., vagy épp a világhírű operaénekes, Enrico Caruso számára is.

A per

Whittaker Chambers (1901-1961) amerikai újságíró és író, az Amerikai Kommunisa Párt tagja, éveken át szovjet kém 1952-es önéletrajzában, a mely a Witness (Tanú) címet viselte, Willy Pogányt a Magyarországi Tanácsköztársaság egyik népbiztosa, Pogány József politikus, újságíró testvéreként említette meg. Ez természetesen nem volt igaz, így a művész egymillió dollárra perelte Chambers-t. A pert elvesztette.

1908-ban Londonban feleségül vette Lilian Rose Dorist, akitől két gyermeke született. 1933-ban váltak el, a következő évben pedig a férfi elvette Elaine Cox írónőt, akivel együtt több gyermekkönyvet is írt.

Pogány 1955-ben, hetvenkét évesen halt meg.

Néhány műve:

Faust, 1908

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Nathaniel Hawthorne 1853-ban megjelent Tanglewood Tales című művének 1909-es kiadása, mely görög mitológiai történeteket mesélt el gyerekek számára is érthető módon.

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Lilian Gask: The Fairies And The Christmas Child (A tündérek és a karácsonykor született fiú), 1912

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Fotó megosztása:

Az 1913-ban megjelent The Hungarian Fairy Tale Book (A Magyar Tündérmese Könyv), melynek huszonhat meséjét testvére, Pogány Nándor válogatta – itt az egész könyv végiglapozható

Galéria

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa

Ismeretlen magyarok: Willy Pogány, a két világháború közti Amerika egyik legismertebb grafikusa