A mai Széll Kálmán térnek 1929-ig nem volt neve, a környékbeliek az ott lévő agyagbánya miatt egyszerűen csak Gödörként hivatkoztak rá. Végül a Fővárosi Közmunkák Tanácsa április 4-én a volt pénzügyminiszter (1875-1878) és miniszterelnök (1899-1903), Széll Kálmán nevét ragasztotta a térre. Huszonkét éven át a hely ezt a nevet viselte, de 1951. november 9-én a szovjetbarát városvezetés Moszkva térre kereszteli át, a főként festőként és keramikusként ismert Pál Ferenc (1914-) pedig néhány hónappal később elkészíti a tér 3. számú házának falán most is látható mozaikot, melyen a moszkvai Vörös tér képe, valamint a Moszkva tér felirat látható.
Fotó: Hazai Tájak
Az 1956-os forradalom során alig néhány lépésnyire lévő Széna tér a Corvin köz után a második legjelentősebb fegyveres ellenálló központ volt – az október 25-én fegyverhez jutó csoporthoz bányászok és ipari tanulók százai csatlakoztak, a Déli pályaudvarról odatolt vagonokból barikádokat építettek, és próbálták feltartóztatni a betörő szovjet hadsereget. Próbálkozásaik sikertelenek maradtak, noha az utolsó napokra már a környező, fontos épületek jó részét ellenőrzés alatt tartották, (a hűvösvölgyi ÁVH-épületet, a kerületi pártházat, a Központi Statisztikai Hivatal épületét, pártvezetői villákat és a Bécsi kaput), a november 4-én bevonuló szovjet tankokat azonban az ezernégyszáz fősre duzzadt csoport sem tudta megállítani. A téren harcolók közül sokan külföldre távoztak, de egy részüket börtönbe zárták, tizennégy felkelőt – köztük Mansfeld Pétert, noha őt elsősorban nem a Széna téri tevékenysége miatt – pedig halálra ítéltek.
A tér 2011-ig viselte a szovjet, majd orosz főváros, Moszkva nevét, e a Fővárosi Közgyűlés egy döntése értelmében 2011. május 12-étől újra Széll Kálmán nevét viseli. Ennél azonban talán jobb nevet is találhattak volna – a Köztérképen feltűnt, Szentpétery Tibor által készített fotó tanúsága szerint a forradalom első napjaiban a felkelők megrongálták a mozaik egy részét (levésték róla Moszkva nevét), a Kreml képe elé október 26-án pedig az Ifjú mártírok tere feliratot ragasztották.
Fotó: Köztérkép
Ugyan a Városliget szélén álló óriási tér 2006 óta az Ötvenhatosok tere nevet viseli, a rajta álló, Dózsa György úttal 56 fokot bezáró, összefutó fémoszlopokból álló emlékmű pedig emléket állít a kommunizmus uralmát megtörő, közös cél érdekében összefogó magyarságnak, mégis úgy érezzük, hogy van létjogosultsága egy újabb átnevezéssel való emlékezésnek, főként, ha az a harcok egyik legfontosabb ellenálló központjának közelében történik.
