Móra Ferenc: Mellecskéit csak a nyelved hegyével érintsd

Az író 54 évesen, nem sokkal halála előtt szövegezte meg szerelmi tízparancsolatát szíve hölgyének, Kicának.
Kapcsolódó cikkek

A dokumentumot Nyáry Krisztián kapta meg Móra utolsó szerelmének Kicának, azaz Kalmár Ilonának egy rokonától. Nem tudjuk, kettejük közül ki gépelte le a tíz pontot, de a szövegezés Móráé. Ekkor már közel egy éve tartott az 54 éves író és a 31 éves Kalmár Ilona szerelme – írja az irodalomtörténész a Facebookon.

A szöveg utal rá, hogy titokban találkoztak, de emellett hivatalosan is összejártak, ilyenkor Móra családi barátként látogatta a fiatalasszonyt és férjét. Móra a szöveg keletkezésekor még nem tudta, hogy halálos beteg, orvosai eltitkolták előle, hogy rákja van. Szerelmük másfél évig tartott, az író a Tízparancsolat megírása után kilenc hónappal hunyt el.

„2. Saját kezeddel tépd ki a szemedet, nem ha megkívánna más asszonyt, csakis ha megakadna rajta.” „6. Úgy szorítsd magadhoz, hogy elálljon bele a lélegzete és a te szádból szívjon új lelket, de arra vigyázz, hogy se karod, se lábad szorítása ne hagyjon rajta tengerész-kék pettyeket. 7. Mellecskéit lásd meg a ruhán keresztül is és borzongasd életre a szemed[del], de amikor neked adja őket csak a nyelved he[gyével érintsd.]  „10. Ne halj meg addig, míg őt is sikoltani nem h[allod], egyszer a kéjtől, ami téged meghalaszt.”

Móra Ferenc 10 pontját eredetiben és „letisztázva” Nyáry Krisztián irodalomtörténész Facebook-oldalán olvashatja.

„Úgy belébolondúlt azon várvívásba,/Mint a piszkafázott macska a fingásba.”

Erotikában és finoman utalgatós (avagy belemenős) irodalmi nyelvben erősek vagyunk – a híresen tartózkodó Arany János Arisztophanész-fordításai tobzódnak az „úgy beszélek róla, hogy nem mondom ki”-nyelvi bravúrokban, hisz az ókori komédiaíró igazán nem fogta magát vissza, ha trágárkodásról volt szó. A fenti idézet azonban Csokonai Vitéz Mihály költői művének két sora: A pendelbergai vár formája és megvétele című eposzi műve paródia, játék: egy dicső vár bevételéről tudósított, amely vár persze egy lány, és a bevétel jelentését sem kell hosszan magyarázni…

Miért nem ezt tanuljuk Csokonaitól a suliban?