Egy olyan könyvvel, amiben az elmúlt évek legismertebb hazai bűnügyeinek elkövetői nyilatkoznak, nem lehet mellélőni. Jozef Rohác, a pécsi egyetemi lövöldőző, a soproni lőtéri gyilkosok, a romákat ölő halálbrigád vagy épp Szita Bence gyilkosai szerepelnek egy kötetben.
A Halálosztókban viszont nem a gyilkosok a legérdekesebbek. A gyilkosok ugyanis olyanok, amilyeneknek gondoljuk őket. Mindegy, hány bíróság ítélte el őket, menekülnek, próbálnak kicsúszni a rémtettek alól és lehetetlen érvekkel igyekeznek cáfolni az általuk elkövetett kegyetlenkedéseket. (Mindennek az alja Szita Bence egyik gyilkosának érvelése, mely szerint nyilván nem ő ölt, hiszen neki nincs szüksége ásóra egy 11 éves gyerekkel szemben.)
P. Gál Judit könyvének igazi érdekessége azonban az, hogy a gyilkosok körül is olyan emberek vannak, akik mellett az olvasó senkin nem csodálkozik. Az élettárs, aki szerint Bándy Kata gyilkosa mindenkit megkaphatott volna, tehát minek erőszakolt volna, az ügyvéd, akinek természetes, hogy felhasználja az általa is gyilkosnak tartott védence hazugságait vagy az anya, aki nem érti saját szerepét gyermeke bűnösségében, mégis elmondja, hogy a börtönben síró fia kérdésére nem válaszolt, „mert neki ennél sokkal fontosabb dolgai is vannak”.
A könyv erőssége, hogy a szerző olyan elkövetőkhöz, rendőrökhöz és ügyvédekhez is eljutott, akik nem vagy csak nagyon ritkán szólaltak eddig meg. A másik erősség nem a könyvé, hanem a magyar bűnüldözésé, hogy az érintett gyilkosok mind rács mögött vannak, és többségük nem is szabadul mostanában.
Akit érdekel, hogy létezik-e abszolút gonosz, az megkapja a választ a sopronkőhidai börtön beszélőhelyiségében egymást váltó két elvetemült gyerekgyilkosról szóló résznél.
P. Gál Judit – Halálosztók, Babusz Bt. 2990 forint
