Már a magyarítási igyekezet is milyen: hogy csúszókorong, jégteke meg surrogó. „A nemzeti csúszókorong-bajnokság fináléjában…” „Kapható önöknél jégteke-seprű?” „Jössz velem surrogózni?” Aztán az az utánozhatatlan balett, ahogy a jégen csúszik a bandzsítva koncentráló játékos, majd lassan elengedi a súlyos követ, míg a csapat másik két tagja őrült iramban csiszatolja a jeget a céltábla felé méltóságteljesen közeledő gránittömb előtt.
Ha mindezek mellé sztori is van, a felhőtlen nevetés garantált. A perfekcionista bajnok, a milliméterek megszállottja nem bírván elviselni, hogy a gondatlanul kezelt pálya következtében hátrányt szenved a versenyen, magával a bíróval söpri föl az egyenetlen jeget. Tíz év után azzal a feltétellel engedik ki a pszichiátriáról az immár mezei virág szerénységű, ártatlanságú, s főleg: tudatállapotú ex-bajnokot, hogy az ezen növényi létállapotot fenntartani hivatott tucatnyi gyógyszert szorgosan beveszi, felügyelőjéül kinevezett, zsarnoki természetű feleségének magát mindenben aláveti, a curling-pályának pedig még a közelébe sem megy soha többé. De mi van, ha régi barátja, edzője egy kórházban hiába fuldoklik, tüdőátültetésre várva, a nemzeti bajnokságban meg pont annyi pénz üti a győztes markát, amennyi megmenthetné az öreg harcos életét? Akkor bizony a gyógyszerek a vécélefolyóban végzik, hősünk pedig elmenekül feleségtől, s beleveti magát az életét jelentő szenvedélybe.
A nyári szórakozásként – végre! – nyugodt szívvel ajánlható jeges komédiát elsősorban a tökéletesen eltalált figurák, a felejthetetlen karakterek teszik emlékezetessé. A filmben előadódó számtalan leheletfinom és harsány poén úgy fogalmazza meg – érthető módon nem túl eredeti – üzenetét önmagunk felvállalásának szükségességéről, hogy közben magát a világot láttatja egy gyakorló őrültektől lakott bolondokházának, amelyben csak és kizárólag azért lehet élni, úgy-ahogy, mert a sok bizarr monománia közepette is léteznek olyan értékek, mint az elfogadás, a szemérmes tisztelet, vagy, na jó, mondjuk ki: a szeretet.
Ajánljuk: azoknak, akik szeretik és értik viccet. Az élvezeti értéket határozottan növeli, ha netán önmagunk reakcióit is készek vagyunk felismerni a filmben – és nevetni rajtuk.
humortalanoknak, sznoboknak.
TPP
Kong Curling – színes, feliratos norvég vígjáték, 2011. Rendezte: Ole Endresen. Szereplők: Atle Antonsen (Truls), Linn Skaber (Sigrid), Ane Dahl Torp (Trine Kristine), Harald Eia (Arne), Bard Tufte Johansen (Knut), Kare Conradi (Stefan Ravndal). 90 perc. Forgalmazó: Cirko Film.
Hazai bemutató: július 26.
