Kultúra

A tévében: kultikus figurák

A legjobb atléták Londonban, egy különc, egykori kosaras, egy legendás, autonóm magyar rendező, és egy Izrael-dráma legendás színészekkel.

19:30, Digi Sport, Golden League, London

Folytatódik az atlétikai sorozat, az olimpia helyszínén, az olimpia előtt nyilvánvalóan főpróba jelleggel, ami egyben azt is jelenti, hogy Tyson Gay, Asafa Powell vagy Iszinbajeva formája még nem lesz a csúcson – de mégiscsak őket láthatjuk, ahogy a legjobbjuk javát adva próbálnak győzni. Mert azért egy váratlan vereség sosem jó.

21:05, TV2, A Féreg akcióba lép

A film sokszor állt a marketing szolgálatába, elvégre tudjuk jól, egy bizonyos Elvis Aaron Presley nevű sem azért szerepelt annyi mozgóképnek álcázott limonádéban, hogy színészi érdemeit felvirágoztassa és megcsillogtathassa, hanem mert ez jó volt mind a filmnek, mind neki. Pénzt hozni volt a szándéka ennek az 1999-es filmnek is, amelynek főszerepét a balhés életű, különc kosaras, Dennis “Féreg” Rodman játszotta. Egy Interpol-ügynököt, aki épp fegyvercsempészek után kutat (elvégre a drogkereskedők szerepeltetése a nevetségessé válás veszélyét jelentette volna), amikor egy régi barátja kis segítséget kér tőle, idézem “Az ügy nem tűnik túl bonyolultnak első pillantásra, hisz sima emberrablásról van szó”. Persze, mi az nekünk, bagatell – ám persze kiderül, hogy minden bonyolultabb, mint aminek tűnik. De persze Rodman megoldja.

22:35, Duna TV, Szürkület

Sokak szerint a legjobb magyar krimik egyike, mely persze több, mint krimi, Tarr Béla filmnyelvére is nagy hatással lévő alkotás, Fehér György első mozifilmje (51 évesen csinálta), hisz ő tévérendező volt, állítólag a mozifilmezés oltárán meghozott morális áldozat volt neki elfogadhatatlan, ezért lett tévés – ha ez igaz, ilyen áldozatot kevesen hoztak (volna) meg. Ezért 1990-ben csinálta meg a Szürkületet, mely csendes, szürkés, nyomott, metafizikai krimi Friedrich Dürrenmatt kisregényéből, Derzsi János, Haumann Péter, Lázár Kati, Pauer Gyula főszereplésével. 

23:05, m2, Kivonulás

Izrael sok rendezőnek jó alkalom és ürügy, hogy egyetemes emberi értékekről beszéljen általa, ez a film is tipikusan ilyen teremtmény. A történet már alapjaiban drámát drámára halmoz: a lányanya Franciaországba települ, majd anyja halálakor, 20 évre rá hazalátogat, hogy megkeresse elhagyott, immár felnőtt lányát, aki ráadásul épp ki kell települjön a gázai övezetből, amit Izrael a palesztineknek ad(ott akkor) vissza. A főszerepben ráadásul az a Juliette Binoche látható, aki sosem megy a szomszédba egy kis közéleti-politikai állásfoglalásért, sőt Jeanne Moreau is ott van a stáblistán – ebből csak valami nagyon jó vagy nagyon rossz sülhet ki. De érdektelen nemigen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik