A vásári mutatványosok és az artisták romantikusan nomád életformája, az olcsó csillogással beragyogott esték és a rozzant lakókocsik közötti kikoptatott füvön eltöltött napok kontrasztja, a porondon mindig vidám és nagyszerű bohócok keserű hétköznapokban idétlennek ható ripacskodása hálás filmes téma.
A rendezőnek ilyenkor két út között adódik választási lehetősége. Vagy a történet emberi oldalát állítja mondandója középpontjába, és a közönség pillanatnyi hangulata által dobált szenvedő-esendő ember kínlódásait mutatja meg a flitterek és sminkek mögött, vagy elvarázsolva a mesevilágtól, a magasban szálló akrobaták könnyedségétől és az oroszlánszelídítők bátorságától, a fantasztikum felé veszi az irányt. Deák Krisztina a két megoldás között vacillál, de filmje csak akkor működik igazán, amikor éppen a mesei vonal kerül fölénybe.
