A dopamin és adrenalin visszavételét gátolja a perifériás idegrendszer idegvégződésein, ezáltal szimpatomimetikus hatása van – mi az? Igen, ez a metamfetamin, ismertebb formájában és nevén speed, angol becenevén meth. Drog, amely már egy használat után magához öleli használóját, miután felpörgeti, euforikus érzést kelt, érzékennyé tesz, álmatlanná, sokbeszédűvé, még az éhséget is elnyomja. A Drog-nyomozók: Metamfetamin adásában 21:00-tól erről a szerről lesz szó, a készítésétől a kereskedelmén át a fogyasztásáig, hatásáig a National Geographicon. Hitte volna, hogy John Fitzgerald Kennedy, Jean-Paul Sartre, Judy Garland, Elvis Presley, André Agassi is a használók táborában volt? Maga ne legyen.
De nem muszáj sorsgyaluló droggal kezdeni a tévézést, megtekinthetjük az egyik legrosszabb, de legnépszerűbb Márai-regény tévéadaptációját is a Duna TV-n: A gyertyák csonkig égnek 2005-ös feldolgozását a nemrég eltávozott Iglódi István jegyzi rendezőként, játsszanak többek közt Agárdy Gábor, Avar István, Tompos Kátya. A fecsegő és hamisan igazmondó Márainál sokkal jobb az öreg, szűkszavú, kiábrándult, itt felejtett, zárvány, mégis érdeklődő, bölcs Márai (lásd utolsó napló) – aki nem ért velem egyet, 21:00-kor kapcsoljon a fent bekövérített csatornára.
A leginkább kísérletező kedvűeknek egy 1979-es holland krimit ajánlok, olyat ritkán látunk, Zsarubőrben a magyar címe, miért ne az legyen, amikor az eredeti két név, Grijpstra & De Gier, de a sok mássalhangzó nyilván riasztó hatású. Utóbbit amúgy Rutger Hauer alakítja, a történetismertetés első mondatát pedig nem állom meg, hogy ide ne másoljam: „Amikor egy akasztott embert találnak, mindig felmerül a kérdés, hogy öngyilkosság, vagy gyilkosság történt-e.” Igaz, igaz, mintha magam mondtam volna, lásd még a sok évtizedes edzői munkája minden tudását és ismeretét ebbe a mondatba sűrítő Mezey Györgyöt: „Megfigyelhető a nemzetközi futballban, hogy a hazai pályán játszó csapat mindig a győzelemért száll harcba.” Szóval van egy felfüggesztett büntetés, az özvegy csinos, Amszterdamban pedig van alvilág droggal és prostitúcióval – Rutger Hauer miatt mindenképp érdemes egy próbára a dolog 21:00-tól a Filmmúzeumon.
Rékasi Károly és Brad Pitt közös filmje (nem szinkronról van szó), melyik az? A Budapesten forgatott Kémjátszma 2001 telén úgy felbolygatta a fővárosunk életét, mintha Lady Gaga érkezett volna, hogy átoperáltassa magát a János kórházban. Nem csoda, hisz Robert Redford mellett Oberfrank Pál, Bánfalvy Ágnes és Szervét Tibor és a sokarcú Catherine MacCormack is kapott szerepeket a berlini színekben, hisz ezekre a napokra Budapest Berlinné változott (Szabadság-híddal, Astoria szállóval). És épp egy jobbféle kémtörténet színhelyévé egy hebehurgya fiatal ügynökkel (Pitt), meg egy szürke eminenciással, aki megmentené (Redford) Tony Scott rendezői felügyelete alatt. A film 21:20-tól látható a Coolon.
Végül egy kis kísérleti film, nem kell megijedni, 11 perc 2005-ből, Szemző Tibortól, aki a narráción túl mindenért felelt az Ez van! című filmben, azt ugyanis Ottlik Géza szolgáltatja, és itt nagyjából mindegy is, Ottlik és mondandója 11 percben is velősebb, szebb, találóbb, pontosabb, igazabb, mint mondjuk három Márai-átlagregény (aki nem ért velem egyet, nézze meg újra a rögzített A gyertyák csonkig égnek-et). Szóval 22:50-kor még érdemes bedobni egy presszókávét, hogy erre a nyúlfarknyi időre még tudjunk koncentrálni, majd a Duna II. Autonómia adását kikapcsolva 1, vagy levegyünk egy Ottlik-könyvet a polcról, és hajnalig olvassunk 2, vagy berakjuk hangoskönyvön a Hajnali háztetőket, 3, vagy hajnalig feküdjünk 160-es pulzussal, kipeckelt szemmel 4, vagy édes álomba merüljünk Ottlik kissé magas fekvésű hangjával a fejünkben.