A “karon ülő” kicsikhez és a már “botra támaszkodó” idősekhez egyaránt szólt az elmúlt napokban Kányádi Sándor, aki Erdély több városában beszélgetett az érdeklődőkkel a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett közönségtalálkozók keretében.
A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében az egyik legnagyobb magyar kortárs költő Székelyudvarhelyen, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön találkozott a legifjabbakat és a legidősebbeket is képviselő közönségével. A 82 esztendős “Sanyi bácsi” minden helyszínen 400-500 ember előtt beszélt, Sepsiszentgyörgyön két alkalommal is találkozhattak vele, így az iskolások a Székely Mikó Kollégiumban, a felnőtt lakosság pedig a belvárosi református templomban, ahol szombat este legalább ezren gyűltek össze.
Kányádi Sándor valójában “interaktív” előadásokat tartott, amelyeknek maga a közönség is szereplője volt. Minden alkalommal megkérdezte: akar-e valaki verset mondani, és minden helyszínen akadt tucatnyi verselni akaró. Kányádi Sándor maga is szavalt költeményeket, és elmondta gondolatait az irodalomról, a magyar nemzet jövőjéről, és még sok mindenről, amit Erdélyben fontosnak, érdekesnek tartanak.
A körút során rendhagyó irodalomórát is tartott, mégpedig a ballada műfajáról. Hangsúlyozta: mind a karonülőhöz, mind a botra támaszkodóhoz beszélni akar, de úgy, hogy senkinek se beszéljen “a feje fölé és a lába alá”. A Himnuszban elhangzó “Isten áldd meg a magyart! ” fohászt kiegészítette saját gondolatával: áldja meg a magyart, bárhol is éljen a világon, felekezeti hovatartozás nélkül.
