Pető Péternek és nekem is eszembe jutott ama hidegháborús analógia, miszerint az AI növekedése is kiválthat egy hasonló incidenst, mint a hirosimai atomtámadás. Ami a II. világháború utolsó és egyben a hidegháború első katonai művelete volt.
Ez az AI-Hirosima kora lesz. Az a valami, amit most nem tudunk, hogyan néz majd ki, de az biztos, hogy elszabadul egy eszköz, amely vagy atomtitkokat fed föl, vagy komplett országok energiaellátását bénítja meg, vagy terroristának címkéz random embereket, akiket aztán elvihet a helyi TEK. Egyszerűen nem lehet határa itt a képzeletnek, így tényleg csak az Orbán Viktor-i igazság írható le: bármi megtörténhet. Ha ezen túl leszünk, akkor leülnek majd a világ vezetői, s a kölcsönös elrettentés doktrínája nyomán berendezik az AI-hidegháború realitását, ahogyan most az atombombákkal teszik
– írja Pető.
Lényegében ugyanezt írtam le – hasonló végkövetkeztetésre jutva – egy 2025. márciusi cikkemben. Hirosima iszonyatos demonstráció volt. Miután a világ látta, mit okoz egy ilyen fegyver, soha utána egyetlen nagyhatalom se hajtott végre lakott terület elleni nukleáris robbantást. A rettegés egyensúlyának kegyetlen vastörvénye azt jelentette: aki először támad, az hal meg másodjára. Valóban, ahogy Hirosima és Nagaszaki után nem dobtak le atombombát, nem lőttek ki rakétát, sőt megkötötték az atomsorompó-egyezményt, szerződéseket írtak alá a nukleáris fegyverek leszereléséről és ellenőrzéséről, úgy Csernobil és Fukusima után is biztonságosabbak lettek az atomreaktorok.
De ehhez minden esetben embereknek kellett meghalniuk, életveszélybe kerülniük. Lehetséges, hogy ugyanez lesz a helyzet a mesterséges intelligenciánál is? A borúlátóbb jóslatok szerint minimum ez kell hozzá, de lehet, hogy még ez sem lesz elég.
