Trump azt mondja, ha kell, az amerikai haditengerészet átkíséri a tankereket a Hormuzi-szoroson

Az Egyesült Arab Emírségek tájékoztatása szerint a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta 186 rakétával támadtak az országra, ezekből mindössze egy csapódott be szárazföldön, 13 a tengerben landolt, 172-t pedig a levegőben hatástalanított a légvédelmi rendszer, írja a Guardian.

Emellett múlt szombat óta 812 iráni drónt is reptettek az Egyesült Arab Emírségek irányába, ezekből 57 szárazföldi célpontot talált el, a maradék 755-öt szintén még a levegőben hatástalanították.

Közölték továbbá, hogy eddig három ember vesztette életét a konfliktusban az Emírségek területén, és 68-an szenvedtek könnyebb sérüléseket.

Animációt osztott meg a Hormuzi-szoros forgalmának megváltozásáról a tengeri hajóforgalmat monitorozó MarineTraffic nevű oldal az X közösségi platformon. A videón jól látszik, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti nagy számú jármű közlekedett az útszakaszon, ám ez hirtelen megváltozott, amint az iszlamista Forradalmi Gárda egyik parancsnoka kijelentette, hogy gyakorlatilag minden járművet célba vesznek, amely a tengerszoroson akar átmenni. A fenyegetés szemmel láthatóan elérte a célját, lényegében megszűnt a forgalom a Hormuzi-szorosban, mely a globális olajkereskedelem egyik fő útvonalán fekszik:

Minimal vessel traffic seen in Strait of Hormuz amid reported closure

The latest #MarineTraffic playback shows visibly reduced transit density, alongside holding patterns, slower speeds, and vessels remaining outside the strait as operators reassess risk. pic.twitter.com/pfqk5rcbg8

— MarineTraffic (@MarineTraffic) March 3, 2026

Az iráni háború következtében világszerte megugrott az olaj ára, és nagyot gyengült a forint is. Az ING Bank szerint a háború egyik nagy gazdasági vesztese Magyarország lehet, erről itt írtunk bővebben.

Az ENSZ emberi jogi hivatala felszólította az iráni Minab városában található lányiskola elleni támadás mögött álló erőket, hogy vizsgálják ki és osszák meg a „szörnyűséges” incidenssel kapcsolatos megállapításaikat – tájékoztatott róla a Reuters.

A főbiztos gyors, pártatlan és alapos vizsgálatot sürget a támadás körülményeinek feltárására. A vizsgálat felelőssége azokra az erőkre hárul, amelyek végrehajtották a támadást

– mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője, anélkül, hogy megnevezték volna a támadó feleket.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban kijelentette: az amerikai erők „nem céloznának meg szándékosan egy iskolát”, miután az iráni állami média arról számolt be, hogy több mint 160 ember halt meg szombaton, az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásainak első napján.

Az iráni humanitárius szervezet, a Vörös Félhold Mozgalom közlése szerint mintegy 787 ember halt meg Iránban, mióta az Egyesült Államok és Izrael szombaton csapásokat indított az ország ellen. Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists in Iran (HRANA) nevű szervezet jelentése szerint 742 civil vesztette életét, köztük 176 gyermek – írja a CNN.

A BBC World Service egyik újságírója arról számolt be, hogy kiterjedt támadások érték Teheránt. A főváros „minden részét” elérték az amerikai és izraeli csapások – fogalmazott, melyek nem kímélték a kommunikációs tornyokat, műsorszóró állomásokat és a város Nagy Bazárját sem, amely az újságíró szerint „romhalmazzá vált”.

Elmondása szerint Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah halálát követően kisebb csoportok ünnepeltek, de széles körű zavargások nem törtek ki a fővárosban.

Közben Izrael reagált az iráni vádakra, miszerint szándékosan intéztek támadást a teheráni Gandhi Kórház ellen. A csapás nem a kórház ellen irányult – közölték. Az iráni parlament egészségügyi bizottságának egyik tagja hétfőn azt mondta, hogy Iránban kilenc kórházat értek támadások, és Izraelt, valamint az Egyesült Államokat vádolta azok célbavételével.

Szándékosan civil infrastruktúrát vett célba az Egyesült Államok és Izrael, ezzel pedig háborús bűncselekményeket követtek el az iráni külügyminisztérium szerint.

Irán szerint a háború első napján több mint 160 diák halt meg egy lányiskolában a déli Minab városában. Azt is közölték, hogy egy teheráni kórházat találat ért. A támadások „annak ellenére történtek, hogy az agresszorok azt állítják, a legfejlettebb katonai felszereléssel és precíziós célzórendszerekkel rendelkeznek” — mondta a minisztérium szóvivője, Iszmail Bagaeji az X-en közzétett bejegyzésében.

„A civil infrastruktúra, egészségügyi létesítmények és iskolák szándékos célba vétele és lerombolása az Egyesült Államok és Izrael részéről — a civil élet megbénításának céljával — egyértelmű háborús bűncselekményt és emberiesség elleni bűntettet jelent” — tette hozzá.

The U.S./Israel attack on Tehran’s #Gandhi_Hospital — following the bombing of schools and the Massacre of 171 innocent girls in the city of #Minab — comes despite the aggressors’ claims of possessing the most advanced military hardware and precision-targeting systems.
The… pic.twitter.com/BO3mjBykLP

— Esmaeil Baqaei (@IRIMFA_SPOX) March 3, 2026

Az World Health Organization főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz hétfőn közölte: dolgoznak a teheráni Gandhi Kórházban történt incidens hitelesítésén.

„Tudomásunk van azokról a jelentésekről, amelyek szerint a folyamatban lévő katonai műveletek következtében civilek is megsérülhettek vagy életüket vesztették. Ezeket a jelentéseket komolyan vesszük, és vizsgáljuk őket” – mondta az iskola elleni csapással kapcsolatban Tim Hawkins, az amerikai Központi Parancsnokság szóvivője.

(CNN)

A korábbi jelzéseknek megfelelően a Hezbollah katonai létesítményeit vette célba az izraeli légierő kedden, Libanonban. A fővárosban több helyen is komoly károk keletkeztek a támadások nyomán – írja a Reuters.

Az ENSZ szerint már több mint 30 ezren hagyták el otthonukat Libanonban hétfő óta, a Közel-Keleten kitört konfliktus miatt.

Ők közösségi menedékhelyeken tartózkodnak, de sokan az út szélén parkoló autóikban aludtak, vagy forgalmi dugókban rekedtek az utakon

— mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának szóvivője.

Az alábbi galériában az izraeli hadsereg kedd délelőtti, bejrúti támadását követően készült képek láthatók:

6 fotó

Erős kritikát fogalmazott meg Donald Trump amerikai elnök Keir Starmer brit miniszterelnökkel szemben. Szerinte az Egyesült Királyság kormányfője hibát vétett, amiért nem csatlakozott a közel-keleti konfliktushoz. Szerinte Starmernek segítenie kellett volna.

Nem volt segítőkész… Soha nem gondoltam volna, hogy ilyet fogok látni. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyet fogok látni az Egyesült Királyságtól!

– nyilatkozta Trump egy telefonos interjúban, egyben azt is elmondva, hogy szerinte a két ország kapcsolata már nem olyan, mint régen.

„Csak akkor vetünk be brit fegyveres erőket, ha annak megvan a jogalapja, létezik egy világos akcióterv, és ha az országunk érdekében áll” – fogalmazott Darren Jones brit kormányszóvivő, aki szerint nekik továbbra is fontos a két ország közötti kapcsolat.

Arról korábban már írtunk, hogy mekkora felháborodást keltett Nagy-Britanniában Trump azon kijelentése, melyben az afganisztáni misszióban való brit részvételt kritizálta. Az amerikai elnök szerint a britek a „tűzvonaltól távol” maradtak, amit a Starmer-kormány visszautasított. A hivatalos adatok szerint 457 áldozattal járt a brit katonai részvétel Afganisztánban.

(BBC)

Szerdán és csütörtökön repülőjárat indul a jordániai Ammanból Budapestre, kilencvenfős kapacitással, hogy hazahozzák azokat a magyarokat, akik el tudnak jutni szárazföldi úton Jordániába a környező államokból – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Budapesten. Azért Jordániából indul a járat, mert Szijjártó szerint itt egyrészt biztonságos a repülés, másrészt ide szárazföldi úton több érintett országból is el lehet jutni.

A Közel-Keleten jelentős számú magyar tartózkodik, közülük sokan Izraelben vannak, ahonnan szárazföldön keresztül két irányba lehet eljutni: Egyiptomba, ott egy 24 órában üzemelő határátkelő működik, valamint két határátkelőhelyen keresztül Jordániába.

Ami Egyiptomot illeti, ott a Wizz Air közölte, hogy elkezdi sűríteni Sarm es-Sejk-i járatait, heti háromról tízre emeli a gyakoriságot. És ezzel az ott felgyűlő magyar állampolgárokat haza tudják hozni ütemesen, viszonylag belátható rövid időn belül

– közölte a miniszter.

(MTI)

Az izraeli hadsereg kedden benyomult Dél-Libanonba, hogy további biztonsági réteget hozzon létre a Hezbollah síita milícia támadásai miatt. Izrael eddig öt őrhelyen volt jelent az országban a Libanonnal megkötött tűzszünet óta, ám az észak-izraeli lakosok érdekében ma további területekre terjesztették ki a fennhatóságukat.

A hadsereg célzott csapásokat hajt végre a Hezbollah terrorszervezet infrastruktúrája ellen, azért, hogy felszámolja a fenyegetéseket és megakadályozza a beszivárgási kísérleteket izraeli területre – tették hozzá. A hadsereg folytatni akarja a dél-libanoni falvak első és második sorának kiürítését, miután hétfőn a katonai szóvivő arra szólította fel az ott élőket, hogy a várható harcok miatt távozzanak észak felé. A hadsereg egy esetleges szárazföldi művelet lehetőségére készül Libanonban, bár elsődlegesen továbbra is az Irán elleni háborúra koncentrálnak.

A libanoni síita Hezbollah hétfőn hajnalban rakétákat és drónokat indított Észak-Izrael ellen, válaszul arra, hogy Izrael megölte Irán legfelsőbb vezetőjét. A szervezet az éjszaka folyamán és kedd reggel is további rakétákat és drónokat indított Izrael ellen. Az izraeli hadsereg beszámolója szerint Irán több rakétát indított a zsidó állam felé hétfőről keddre virradó éjszaka, de mindegyiket sikerült még a levegőben megsemmisíteni.

Az izraeli hadsereg is támadásokat indított kedd hajnalban, melyben megsemmisítették Irán kommunikációs központját Teheránban. A támadás előtt egy órával a hadsereg perzsa nyelven figyelmeztetést tett közzé az X közösségi platformon, felszólítva az Evin negyedben található állami rádió és televízió központjának közelében lakókat otthonaik azonnali elhagyására.

(MTI)

Milyen esetekben és milyen jogcímen fizet a biztosító, ha a célországunkban a nyaralás alatt tör ki a háború? Mit tehetünk, hogy minél biztonságosabb legyen az utunk? Mely országokba ne utazzunk most a közel-keleti konfliktus miatt? A válaszokat az alábbi cikkünkben szedtük össze.