Attól tartanak egyes vezetők Teheránban, hogy a venezuelai amerikai katonai művelet után Irán is a Trump-kormány agresszív külpolitikai terveinek célpontjává válhat – számolt be róla hétfőn mások mellett a Jerusalem Post. Donald Trump amerikai elnök már Venezuela szombati lerohanása előtt azzal fenyegette a perzsa állam teokratikus vezetését, hogy „csőre töltve, indulásra készen” állnak, ha a legújabb iráni tüntetéshullámban erőszakosan lép fel a tiltakozókkal szemben.
Ténylegesen beavatkozni azonban – a jelek szerint – kevésbé érné meg most az Egyesült Államoknak: ha ez megtörténne – egyes regionális elemzők szerint – az iráni lakosság hajlamos volna összezárni a rendszer mögött, ahogy azt tavaly júniusban, a tizenkét napos háború idején tapasztalták. Akkor a perzsa állam nukleáris programjának állítólagos katonai célkitűzési miatt Izrael támadta meg az országot, majd egy villámcsapásszerű amerikai katonai beavatkozás zárta a konfliktust.
Iránban még december 28-án indult a legfrissebb, immár országosra terebélyesedett tüntetéshullám. Előbb teheráni kiskereskedők vonultak utcára, hogy tiltakozzanak az iráni valuta újabb összeomlása ellen. Miközben az iráni riál történelmi mélypontra süllyedt, az infláció legalább 40 – egyes becslések szerint több mint 50 – százalékra emelkedett. Ennek oka, hogy az Irán nukleáris programja miatt bevezetett szankciók egyre erősebben szorítják az ország gazdaságát.
A megmozdulásokhoz hamarosan egyetemi hallgatók is csatlakoztak, a tüntetések pedig rövid időn belül más városokra is átterjedtek. Az immár országos méretű tiltakozásoknak emberi jogi szervezetek szerint mostanra legalább 25 halálos áldozatuk van.
N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint ez a tüntetéshullám abban különbözik a korábbi években tapasztaltaktól, hogy a kormány nyíltabban kommunikál a tiltakozókkal és gazdasági reformokról is beszél.
A Reuters szerint az iráni vezetés párbeszédet ajánlott fel a tiltakozó vezetőknek, a belügyminiszternek pedig azt az utasítást adta, hogy foglalkozzék a tüntetők „legitim követeléseivel”.
A tiltakozásokat a hivatalos állami források egy része is természetes válaszként értelmezi a megélhetési nehézségekre, és a kormány igyekszik azt kommunikálni, hogy meghallották a kritikus hangokat. Az iráni kormányzat hivatalos kommunikációjában is megjelent az az elem, miszerint a tüntetők „minden jogot megkapnak a békés tiltakozásra”, ami korábban hasonló esetekben nem volt jellemző reakció.
Az iráni lakosság életszínvonala határozottan romlik, ez évek óta megfigyelhető tény
– magyarázta lapunk kérdésére válaszolva N. Rózsa Erzsébet.
Ali Hámenei legfőbb vezető szombaton arról beszélt, hogy „sok felhergelt ember és ellenséges zsoldosok álltak be a bazári kereskedők mögé”, hozzátette ugyanakkor, hogy
a tiltakozás jogos, de a tiltakozás más, mint a zavargások,
és, ha a zavargókkal nem is, a tüntetőkkel beszélni kell.
Az iráni államhatalom másik erőközpontját irányító, a végrehajtó hatalmat képviselő államelnök, a reformistának tartott Maszúd Peszeskján szintén párbeszédre szólított fel, az éves költségvetés kiigazítását is kilátásba helyezte, monetáris kiigazítást, a bankrendszer stabilizálását, valamint a lakosság vásárlóerejének növelését ígérte.
N. Rózsa Erzsébet szerint a sokféle, gyakran ellenőrizhetetlen információ miatt nehéz megítélni, hogy valójában mi is történik Iránban, de sok jel utal arra, hogy a rendszerellenes tüntetésekkel párhuzamosan megjelentek a teokratikus vezetés mellett kiálló ellentüntetők is. A szakértő szerint ezzel együtt igaz, hogy a tüntetéshullám olyan kisebb városokat is elért, amelyeket a hasonló, 2019-es és 2022-es véres kimenetelű tüntetések sem.
Donald Trump amerikai elnök már az előző ciklusában is vaskézzel lépett fel az iráni állammal szemben. 2018-ban egyoldalúan felrúgta a Barack Obama által tető alá hozott iráni atomalku néven ismertté vált nemzetközi megállapodást, amelynek célja az iráni atomprogram kordában tartása lett volna, és erőteljes szankciókkal sújtotta az országot. A Trump-kormány ekkor a másodlagos szankciókat is élesítette, vagyis a büntető intézkedéseket azokra is kiterjesztette, akik az USA-tól függetlenül üzleteltek Iránnal.
Trump 2025-ben újra élesítette az Irán elleni büntető intézkedéseket, de nemzetközi szinten is újra életbe léptek a korábbi ENSZ-szankciók, amelyek fegyverembargót, a kőolaj és gáz exportjának korlátozását és pénzügyi korlátozásokat is tartalmaznak Irán ellen. Mindezek mostanra a többi kedvezőtlen hatással együtt leszivárogtak az amúgy is szorongatott lakosság szintjére.
N. Rózsa Erzsébet felidézte: mértékadónak tartott szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy akár már újév előtt sor kerülhet Irán megtámadására. Ennek fényében – mint mondta – meglepő, hogy a török média izraeli hírforrásokra hivatkozva arról írt: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az elmúlt hetekben telefonon győzködte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy közvetítsen, miszerint Izraelnek nem áll szándékában Irán megtámadása, illetve Putyin akadályozza meg, hogy Irán megtámadja Izraelt.
